Nándorfehérvár eleste előtt 1 héttel...

Szabács már elesett, amikor a magyar hadak mozgósítása éppen, hogy elkezdődött. Július 31-én értesíti II. Lajos Zsigmond lengyel királyt, hogy a hírek szerint a török Budára törekszik és a fővezérlet már húsz menetállomást kijelölt az oda vezető úton. Nándorfehérvár végveszélybe jutott.  Két hadsereg van alakulóban Magyarországon: az egyik nádor parancsnoksága alatt Zentánál, a másik a vezetése alatt Budán, s innen hamarosan Tolnára menetel.

Egyébként meg kell jegyezni, hogy Szulejmánnak ekkor esze ágában sem volt Buda ellen vonulni, viszont a hír annyiban nem volt légbőlkapott, hogy a török hadvezetés tudatosan terjesztette valószínűleg azért, hogy félrevezesse a magyar kormányt és zavart okozzon.

A magyar hadsereg mozgósítása igen lassan folyik: a király csak augusztus 08-án tud Budáról elindulni a hadakkal, Szapolyai pedig július 26-án még csak arról intézkedik, hogy az erdélyi seregek a hónap végéig Szászsebesnél gyülekezzenek.

Egy héttel Nándorfehérvár eleste előtt, tehát augusztus 22-én a magyar hadsereg helyzete a következő: a király mintegy 20.000 fővel Tolnánál áll, Báthory 17-18.000 fővel Titelnél, Szapolyai pedig 20.000 emberével Lippánál. (...)

Szeptember utolsó hetében, tehát akkor, amikor a szultáni sereg már hazaindult, a magyar fővezérlet haditanácsot tart Bátán. A királyi sereg ekkor már Mohácson van, Báthory Péterváradnál, Szapolyai pedig állítólag Újlaknál. A tanácskozás tárgya: indítsanak-e támadást Nándorfehérvár visszafoglalására, avagy nem? Nem ismerjük a haditanácson elhangzott érveket és ellenérveket, csupán a végeredményt: a támadást nem indítják meg! (...)

Nándorfehérvár

...egyáltalán nem lett volna egyszerű végrehajtani, s ha megkísérlik, esetleg az egész magyar hadsereg ott pusztul Nándorfehérvár falai alatt. A következő körülményeket ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagyni:

1. a magyar seregben járvány ütött ki. A korban a járványok továbbterjedésének legbiztosabb eszköze a gócok megszüntetése volt. Kézenfekvőnek látszott tehát, hogy a hadsereget sürgősen feloszlassák.

2. amint láthattuk a török Nándorfehérvárt alaposan megerősítette, így annak elfoglalása nem lett volna könnyű feladat annál is inkább nem  mert:

3. a seregnek nem volt ostromtüzérsége, továbbá:

4. Szabács, Zimony, Szalánkemén és más várak elfoglalásával, a vizi utak lezárásával, továbbá a Szerémség jó részének felperzselésével a török igen megnehezítette a vár megközelítését és a sereg ellátását az ostrom ideje alatt:

5. ilyen módon szinte bizonyos, hogy az ostrom áthúzódott volna a télbe, ami a hadtörténet tanulsága szerint általában az ostromló sereg tönkremenésével szokott végződni.

Végkövetkeztetésként, tehát levonható, hogy amennyiben a magyar hadsereg megkísérki Nándorfehérvár visszafoglalását, nagy valószínűség szerint a hadsereg elvész, és a várat sem sikerül bevenni.

Ostromágyú

Perjés Géza: Mohács