Dunántúli Napló:

 

Információim szerint 1625-ös ezüstpénzeket találtak a sírokban.

2013.10.19:

Szántás közben emberi csontmaradványok kerültek elő a Baranya megyei Majs község határában. A település közel van a mohácsi csata helyszínéhez, ezért az az egyik feltételezés, hogy a török korból származó tömegsírt találtak meg. A másik szerint a leletek régebbiek, a római korból származnak. A régészeti feltárás jövő héten kezdődik.

 

„Azt mondták, majd a jövő héten jönnek, föltárják, megnézik, mi van itt.” – Skrut János a hét közepén szántotta fel a földjét. A dombtetőn vette észre, hogy néha elakadt az ekevas, de akkor a sötétedés miatt nem foglalkozott vele. „Másnap visszajöttem megnézni milyen, a szántás, hogy néz ki utána a föld. Akkor vettem észre, hogy itt valami van. Azt hittem, hogy tán gyökér vagy tuskó, közben nem az volt. Megnéztem közelebbről, akkor láttam, hogy csontok” – emlékszik vissza a történtekre Skrut János.

 

A domb a mohácsi csata helyszínétől alig két kilométerre van, ezért szakértők szerint vagy az áldozatok egyik tömegsírja, vagy a földvár temetője lehetett itt. Egy másik feltételezés szerint a maradványok jóval régebbiek, hiszen már a római korban is erre vezetett egy hadiút. „Olyan településen élünk, ahol már az őskortól kezdve lakosok voltak, leletgazdagság van a település határában, egészen újfajta régészeti kutatásokat, geofizikai méréseket talajradaros méréseket végeznek a település határában” – számolt be Majs polgármestere, Lajosné Pólya Krisztina.

 

A feltárás a jövő héten kezdődik, a munkához a régészek közmunkások segítségét is kérték az önkormányzattól. Az hogy melyik korból származnak a csontok, várhatóan még ebben a hónapban kiderül.

 

2013.10.18:

Szántás közben emberi csontokat találtak Majson. A hely nem messze van a mohácsi csata helyszínétől, de korábban római kori leleteket is találtak már erre.

 

Emberi csontmaradványokat találtak a minap szántás közben Majson, a Mersa-tető egyik rétjén - írja a Bama. A jövő héten ásatások kezdődnek a környéken, mert a feltételezések szerint a mohácsi csata egyik tömegsírja lehet ez, vagy a csata idején itt található földvár temetője - mondta a lapnak Lajosné Pólya Krisztina, a település polgármestere. Több csontmaradványt vittek el a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályára, a jövő heti ásatásokhoz pedig a régészet közmunkásokat kért a polgármesteri hivataltól.

 

Azért feltételeznek fontos sírleletet a helybeliek, mert a domb a mohácsi emlékparktól 1–2 kilométerre fekszik, ott, ahol vélhetően elindították 1526. augusztus 29-én a törökök támadását. Ugyanakkor többen azt gondolják, hogy római kori sírokról van szó, mert a környéken sokszor találtak korabeli cserépdarabokat és pénzérméket.

 

A régészeti osztály szakembere szerint nem valószínű, hogy tömegsírt találtak a dombon, főleg, hogy a mohácsi csata a völgyben zajlott.

 

forrás

Nagy Kálmán ünnepi beszéde Mohácson:

ÜNNEPI BESZÉD 2013. AUGUSZTUS 25.

Tisztelt Résztvevők!     

Kedves Emlékezők!

 

Minden nemzet életében, vannak meghatározó sorsfordító események, különösen igaz ez hazánkra, mely a Kárpát-medencében megélt több mint ezeréves történelme során többször volt véráztatta, viharos események színtere. Ez események között ma itt, mohácsiként az 1526-ban a mohácsi mezőn lezajlott szomorúemlékű csatára emlékezünk.

A csatára mely Kisfaludy Károly:”Mohács” című verse óta városunkat a köztudatban ”nemzeti nagylétünk temetőjévé, hős vértől pirosult gyásztérré avanzsálta". A mohácsi mezőn megvívott tragikus végű ütközetre emlékezünk, melyet a különböző korokban különbözőképpen értékeltek:
Így lett a felvilágosodás korában isten büntetése.
A reformkori pezsgés idején összefogásra intő jel
Az 1848-49 szabadságharcot követő romantika korában, a reménytelen hősi küzdelem szimbóluma.

Arra az összecsapásra, melynek közel ötszáz éves távlatban is maradtak fehér foltjai, s amelynek szerepétől lefolyásáról és jelentőségéről ma is vitatkoznak történészeink.

A csatára emlékezünk, melynek emlékét városunk minden nemzetisége Király József pécsi püspök kezdeményezésének köszönhetően 1807-től kegyelettel ápolja, és máig tisztelettel őrzi. De mi is történt 1526-ban.

Meghívó:

 

Köszönetemet szeretném kifejezni azon kereskedőknek és állami szervezeteknek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az előadás plakátját kitehessem a kirakatukba, ill. a hirdetőtáblájukon:

Árvai táskabolt és cipészet
Boldog Gizella Általános Iskola
Brodarics István Általános Iskola
Extra pékség (Szabadság u.)
Fecske papírbolt
Forza (Dózsa Gy. u.)
Illés Pékség boltja (Felszab. ltp.)
Kisfaludy Károly Gimnázium
Margit néni férfi fodrászata (Kossuth L. u.)
Mecsek Duna Computer (Dózsa Gy. u.)
Mindenki Irodája (Sétáló utca)
Mohácsi Jenő Városi Könyvtár

Mohácsi Sportcsarnok
Pannon Volán buszpályaudvar
Park utcai Általános Iskola
Polgármesteri Hivatal Mohács
Radnóti Miklós Szakközép és Szakiskola
Sümegi kisbolt (Kompkötő)
Széchenyi István Általános Iskola
Tourinform Iroda
Újságárus és Lottózó (Radnóti ltp.)
Városi Rendőrkapitányság

Külön köszönet:

Árvai Zsoltnak a csodálatos plakátért.
Mindenki Irodájának az előadás anyagának digitalizálásért.
Informayer nyomdának
Lőrincz Árpádnak, amiért eljutatta a plakátokat az alábbi településekre: Sátorhely, Lippó, Nagynyárád, Bezedek, Udvar, Kölked, Bóly, Mohácsi Történelmi Emlékhely
Ádám Miklósnak – Önkormányzati Hírek

Tartalom átvétel