1550 - Hírek és álhírek 1.

„Nem lehet tudni, hogy ezt a sereget honnan és miképpen tudták ily hirtelen és titokban a mi határainkhoz összevonni, hacsak az égből le nem esett...”

Hírek és álhírek – a félre vezető információ. (1.)

1550. májusában – egészen pontosan május 20-án – kelt latin nyelvű levelében írta – a későbbi – esztergomi érsek (1569-ben Oláh Miklós utódjaként került a prímási székbe), Verancsics Antal Bécsből Nádasdy Tamás nádornak, hogy „Oroszlán bég” - vagyis a nevezetes Arszlán (később majd – szerencsétlen sorsot ért budai pasa) sereget gyűjt és Eger ellen készül...

Jól ismerjük – a kutatások nyomán –, a törökök kiváló kémhálózattal és „hírszerzéssel” rendelkeztek. Mindig értesültek a keresztények mozgolódásáról. Amint tudtak arról, hogy a király Nagyszombatból ágyúk elvontatására kért fogatokat, avagy Bécsben mennyi puskás felállítását rendelte el:„A kémek után két pribék is érkezett az esztergomi béghez és megerősítette a híreket.” Avagy arról is nagyon jó tudomásuk volt, hogy Győr és Sárvár alatt is gyülekeznek a magyarok, sőt német és olasz zsoldosok is a segítségükre érkeztek, mi több a horvát végeken is mozgolódás tapasztalható: „…a hitetlenek mindenfelé gyülekeznek” – zárja vészjóslóan a jelentés.

Más esetben azt jelentették, hogy Erdődy Péter 10-ezer páncélos lovassal és gyaloggal gyülekezik Horvátországban és a „bécsi király” nagyszámú gyalogos puskását küldte erősítésére. Terveiket kipuhatolni számos kémet küldött ki a török. Jeleskedtek abban, hogy tudatosan, és meglehetősen ügyesen igyekeztek félrevezetni az ellenséges kémeket, a korabeli hírszerzést. Gyakran téves információkkal, vagy túlzó hírveréssel stb., ebben eszköztáruk kifogyhatatlan volt, számos alkalommal éltek ezzel. S nem kis szerepe volt ennek sikereikben.

Érdemes megjegyezni, hogy 1550. május 20-án, Bécsben kelt latin nyelvű levelében Verancsics Antal esztergomi érsek arról tudósította a nádort, Nádasdy Tamást, hogy "Közismert újság, hogy Oroszlán, a rendkívül vakmerő és hallatlanul szilaj ifjú sok katonával Eger ostromára jön. Ez fia annak a Mehemetnek, aki magyar renegát és egykor belgrádi basa volt. A kalocsai és a hatvani szandzsáknak bégje, most Eger ellen rendelték. A szultán ajándékot küldött neki, dárdát, íjat, nyilat, turbánt és azt a kemény megbízást, hogy ha csak nem akar ugyanettől a fegyvertől elpusztulni, Egert a lehető leggyorsabban támadja meg és hajtsa hatalma alá. Seregében tizenöt szandzsákot és hetvenezer embert számlálnak. Nem lehet tudni, hogy ezt a sereget honnan és miképpen tudták ily hirtelen és titokban a mi határainkhoz összevonni, hacsak az égből le nem esett (…). Nem ítélhetem meg, hogy mekkora hitelt kell ennek a hírnek adni: hiszen a törökökről hajlandók vagyunk mindent kevésbé elhinni, mivel nem akarunk velük harcolni."

Mindez mutatja, hogy a Portáról egyenest Bécsbe "szivárogtak", avagy gyakran áramlottak olyan hírek, melyek meglehetősen nagy riadalmat keltettek. S gyakran ezeknek a megtévesztő információknak ez volt a céljuk: a demoralizálás és a védelem összpontosításának fárasztása, a figyelem elterelés. Érdekes momentum az is, hogy Bécsben Verancsics Antal úgy látta "nem akarunk harcolni a török ellen." Meglehet Bécsben sokan így látták, azonban a végek népeinek, ha akartak, hanem, harcolniuk kellett…

Az 1550-1551-ben megindult mozgolódások a határvidéken Temesvártól Szolnokon át egészen a Dráváig, vagy le a horvát végekig az elkövetkező nagy 1552. évi támadás előkészítését jelentette.

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

Mühimme defteri 3, 403/1210 Konstantinápoly 1560. június 2. Hírek a Habsburgok hadi készülődéséről. In: Szultáni tanács… 103.
Lásd. Mühimme defteri 3, 435/1305; Mühimme defteri 3, 509/1513 In: Szultáni tanács… 108., 122.
R. Várkonyi Ágnes professzor asszony mutatott rá, hogy a kora újkori Európában egyre nagyobb jelentősséggel bírt az információk áramlása, s az azok feletti rendelkezés (ennyiben ez már modern korunk előrevetítése volt). Vö. R. VÁRKONYI Ágnes: A tájékoztatás hatalma. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. (Studia Agriensia 20). Szerk. Petercsák Tivadar és Berecz Mátyás. Eger. 1999. 9-31. A kötetben szereplő remek tanulmányokból a korabeli kémkedésről és hírszerzésről átfogó képet nyerhetünk.
MLk I. 110.

Verancsics Antalról bővebben ITT!

A 2. rész ITT található!