1562 - Segesvári országgyűlés

Segesvár

A közszékelyek jobbágysorba süllyesztéséről...

1562. június 20-án az erdélyi rendek a segesvári országgyűlésen rendelkeztek az addig kiváltságolt székelység ügyeiben. A középkori tradíciókon nyugvó székely kollektív szabadságokat már a XV. század végétől folyamatosan nyirbálták s erre több közszékely felkelés volt a válasz a XVI. század folyamán.

Ezzel szemben azonban még keményebben léptek fel az erdélyi rendek. A segesvári „országgyűlés radikális változtatásokat rendelt el. A székely ügyekben 1556-1559 között hozott intézkedések közül megerősítették a főrendek adómentességét, a közrendűek adóztatását, a székely örökség elkobozhatóságát. A főrendeknek most már betű szerint is nemesi jogokat adtak,a szabadságukat mindeddig megőrzött közszékelyeket pedig fejedelmi népekké nyilvánították. János Zsigmond király a következő években százával adományozott el székely jobbágyokat.

Átszervezték a székely közigazgatást és jogszolgáltatást. A székek ezentúl csak a lófők és primorok közül választhattak esküdteket, Udvarszék és székely főkapitány elveszítette a föllebbezési fórum szerepét, az egyes székektől a perek egyenesen a fejedelmi törvényszék elé mentek tovább.

A közszékelyek elvesztették azt a jogukat, hogy földjük számos sóbányáját maguk aknázzák ki. A sótermelés és a sóárusítás ezentúl itt is fejedelmi monopóliumok közé tartozott, csak a nemessé lett székely előkelők számíthattak arra, hogy az állami sókamaráktól ingyenes kiutaláshoz juthatnak.

A székelység általános fejenkénti katonai szolgálatáról nem esett szó többé. Ez az igen lényeges újítás nemcsak lefegyverezni akarta a lázadószelleműnek ítélt közszékelyeket, hanem újabb lépést jelentett azok jobbággyá tételében. (Ugyanekkor törölték el a jobbágyságra érvényes általános hadkötelezettséget is!)”

forrás: B. Szabó János - Somogyi Győző: Az erdélyi fejedelemség hadserege. Bp. 1996