A török műszaki alakulatok

Különös figyelmet érdemel a török műszaki alakulatok, elsősorban a hídépítők szakértelme. A magyarországi hadműveletekben három folyón kellett hidat verniük az utászoknak, vagy ahogyan a krónikákban olvashatjuk, "építőmestereknek": a Száván, a Dunán és a Dráván.

Általában hajóhidakat építettek, ez volt a "hídverés" "szokásos módja". Az építéshez szükséges hajókat jóval a hadjárat megkezdése előtt kiadot parancs alapján a környező vidék szandzsákjainak kellett elkészíteniök.

1521-ben a Nándorfehérvár és Szabács elfoglalására indított hadjáratban is előzőleg kiadták a parancsot hajók építésére, de az idő rövidsége miatt azok nem lettek készen, így Szabácsnál lábas hidat kellett készíteni, amit azután egy hirtelen áradás el is sodort. (...)

1526-ban például a drávai átkelésnél Ibrahim nagyvezír személyesen irányította a munkálatokat, sőt maga Szulejmán is sokat tartózkodott a helyszínen. 1526-ban az eszéki Dráva-híd öt nap alatt készült el, ebből azonban a jelek szerint négy napot az északi parton levő mocsaras terület járhatóvá tételére kellett fordítani, mert magának a Dráva medrének az áthidalása hajókkal csupán egy napig tartott.(...)

1526-ban a Dunán kétszer építettek hidat. Először Budánál, amikor a visszavonuláshoz átkeltek a pesti partra, másodszor Péterváradnál. A budai híd hossza kb. 700 méter lehetett, és hat nap alatt építették fel, "szünet nélkül" tartó munkával, tehát éjjel-nappal. A hadsereg átkelése öt napig tartott volna, ha a negyedik nap éjszakáján a híd nem szakad szét.  Így a budai perton maradt részek és az utóvédek hajón keltek át. Péterváradnál négy nap alatt készültek el a híddal. (...)

Ugyanakkor azt sem lehet szem előtt téveszteni, hogy a szávai, dunai és drávai hídépítés szempontjából a török hadsereg igen kedvező helyzetben volt, mert hídanyagát vízen szállíthatta a helyszínre. A szávai átkelésheza Dunán, a Moraván és magán a Száván lehetett hadianyagot szállítani. A Dráván és a Dunán pedig az egész hajóhad felevezhetett. (...)

Egyébként Szerémi, aki 1529-ben végignézte a török dunai átkelését, azt írja, hogy a híd 12 láb széles volt és azon három teve ment egymás mellett, ami nagyjából 4 méternek felel meg. Saint-Rémy hadmérnök művében azt írja, hogy a francia hadseregben a XVII. század végén rendszeresített "új" pontonokra 14 láb, tehát kb. 4,3 méter széles hidat lehett építeni.

Más adatok szerint a korabeli hadihidakon 5 gyalogos, vagy 3 lovas fért el egymás mellett: egy gyalogosra 0,75 métert számítva, a szélesség 3,75 méter. Három ló szélessége - egyenként 0,94 métert véve - 2,8 méter, hozzájuk két vezetőt számítva 4,3 méter.

Egy feljegyzés szerint a spanyolok a XVI. század kilencvenes éveiben 12 lábnyi, tehát kb. 4 méteres hadihidat építettek Scheldén.

Perjés Géza: Mohács