487 éve történt:

1526. december 16. Az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai (Zápolya) János ellenében.

 

A képre kattintva többet megtudhatsz I Fredinándról.

Dunántúli Napló:

 

Információim szerint 1625-ös ezüstpénzeket találtak a sírokban.

2013.10.19:

Szántás közben emberi csontmaradványok kerültek elő a Baranya megyei Majs község határában. A település közel van a mohácsi csata helyszínéhez, ezért az az egyik feltételezés, hogy a török korból származó tömegsírt találtak meg. A másik szerint a leletek régebbiek, a római korból származnak. A régészeti feltárás jövő héten kezdődik.

 

„Azt mondták, majd a jövő héten jönnek, föltárják, megnézik, mi van itt.” – Skrut János a hét közepén szántotta fel a földjét. A dombtetőn vette észre, hogy néha elakadt az ekevas, de akkor a sötétedés miatt nem foglalkozott vele. „Másnap visszajöttem megnézni milyen, a szántás, hogy néz ki utána a föld. Akkor vettem észre, hogy itt valami van. Azt hittem, hogy tán gyökér vagy tuskó, közben nem az volt. Megnéztem közelebbről, akkor láttam, hogy csontok” – emlékszik vissza a történtekre Skrut János.

 

A domb a mohácsi csata helyszínétől alig két kilométerre van, ezért szakértők szerint vagy az áldozatok egyik tömegsírja, vagy a földvár temetője lehetett itt. Egy másik feltételezés szerint a maradványok jóval régebbiek, hiszen már a római korban is erre vezetett egy hadiút. „Olyan településen élünk, ahol már az őskortól kezdve lakosok voltak, leletgazdagság van a település határában, egészen újfajta régészeti kutatásokat, geofizikai méréseket talajradaros méréseket végeznek a település határában” – számolt be Majs polgármestere, Lajosné Pólya Krisztina.

 

A feltárás a jövő héten kezdődik, a munkához a régészek közmunkások segítségét is kérték az önkormányzattól. Az hogy melyik korból származnak a csontok, várhatóan még ebben a hónapban kiderül.

 

2013.10.18:

Szántás közben emberi csontokat találtak Majson. A hely nem messze van a mohácsi csata helyszínétől, de korábban római kori leleteket is találtak már erre.

 

Emberi csontmaradványokat találtak a minap szántás közben Majson, a Mersa-tető egyik rétjén - írja a Bama. A jövő héten ásatások kezdődnek a környéken, mert a feltételezések szerint a mohácsi csata egyik tömegsírja lehet ez, vagy a csata idején itt található földvár temetője - mondta a lapnak Lajosné Pólya Krisztina, a település polgármestere. Több csontmaradványt vittek el a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályára, a jövő heti ásatásokhoz pedig a régészet közmunkásokat kért a polgármesteri hivataltól.

 

Azért feltételeznek fontos sírleletet a helybeliek, mert a domb a mohácsi emlékparktól 1–2 kilométerre fekszik, ott, ahol vélhetően elindították 1526. augusztus 29-én a törökök támadását. Ugyanakkor többen azt gondolják, hogy római kori sírokról van szó, mert a környéken sokszor találtak korabeli cserépdarabokat és pénzérméket.

 

A régészeti osztály szakembere szerint nem valószínű, hogy tömegsírt találtak a dombon, főleg, hogy a mohácsi csata a völgyben zajlott.

 

forrás

Nagy Kálmán ünnepi beszéde Mohácson:

ÜNNEPI BESZÉD 2013. AUGUSZTUS 25.

Tisztelt Résztvevők!     

Kedves Emlékezők!

 

Minden nemzet életében, vannak meghatározó sorsfordító események, különösen igaz ez hazánkra, mely a Kárpát-medencében megélt több mint ezeréves történelme során többször volt véráztatta, viharos események színtere. Ez események között ma itt, mohácsiként az 1526-ban a mohácsi mezőn lezajlott szomorúemlékű csatára emlékezünk.

A csatára mely Kisfaludy Károly:”Mohács” című verse óta városunkat a köztudatban ”nemzeti nagylétünk temetőjévé, hős vértől pirosult gyásztérré avanzsálta". A mohácsi mezőn megvívott tragikus végű ütközetre emlékezünk, melyet a különböző korokban különbözőképpen értékeltek:
Így lett a felvilágosodás korában isten büntetése.
A reformkori pezsgés idején összefogásra intő jel
Az 1848-49 szabadságharcot követő romantika korában, a reménytelen hősi küzdelem szimbóluma.

Arra az összecsapásra, melynek közel ötszáz éves távlatban is maradtak fehér foltjai, s amelynek szerepétől lefolyásáról és jelentőségéről ma is vitatkoznak történészeink.

A csatára emlékezünk, melynek emlékét városunk minden nemzetisége Király József pécsi püspök kezdeményezésének köszönhetően 1807-től kegyelettel ápolja, és máig tisztelettel őrzi. De mi is történt 1526-ban.

Tartalom átvétel