- 1526-Hadikrónika
- 1527-Hadikrónika
- 1528-Hadikrónika
- Korabeli Krónika
- Korabeli Krónika2
- A csata helyszíne
- A csata leírásai
- Magyarország
- Magyar sereg
- Magyar főurak
- Törökország
- Szulejmán
- Diplomácia
- Cikkek
- Írások
- Versek
- Könyvek
- Regények
- Festmények
- Animációk
- Filmek, előadások
- Megemlékező beszédek
- II. Mohácsi csata
- Galériák
- Látnivalók
- Históriás énekek
- Csatatér kutatók
- Linkek
- Deutsch
- English
- Turkish
- Honlap statisztika
537 éve történt:
mohacsicsata, 2013, december 22 - 08:19Mátyás házasságot köt Beatrixszal
Mátyás 1476. december 22-én házasságot kötött I. Ferdinánd nápolyi király leányával, Beatrixszal. A fényes ünnepségre Budán került sor. A frigy újabb távlatokat nyitott meg előtte az európai nagypolitikában. A Nápollyal szövetséges észak-itáliai fejedelemségek ugyanis jó támaszt jelenthettek III. Frigyes császár ellenében. Az áhított cél pedig a császári trón megszerzése volt. 1477-ben Frigyes azonban - ígérete ellenére - nem a magyar királyt, hanem Ulászlót iktatta be a választófejedelmi joggal járó cseh királyi méltóságba. Mátyást a sértés támadásra sarkallta, s a nyár során az ő kezére került egy sor Bécs körüli erősség.
Pápai közbelépésre azonban a hadakozó felek kiegyeztek: Frigyes megígérte, hogy Mátyást beiktatja a választófejedelmek sorába, míg Mátyás elismerte Ulászlót cseh királynak. A végvidéki török erők támadásai a magyar határvédelem ellen egy rövid időre háttérbe szorították a császárral folytatott harcot. 1482-ben azonban Mátyás ismét III. Frigyes ellen fordult. Mátyásnak a kor fogalmai szerint hatalmas serege, hadi sikerei azonban éppen ellenkező hatást keltettek, mint ami a becsvágyó magyar király szándéka volt: megrémítették a választófejedelmeket, így azok 1486-ban nem Mátyást, hanem III. Frigyes fiát, Miksa főherceget tették meg római királlyá, a császári trón várományosává.
»
Dunántúli Napló:
mohacsicsata, 2013, november 28 - 19:41
Információim szerint 1625-ös ezüstpénzeket találtak a sírokban.
2013.10.19:
mohacsicsata, 2013, október 21 - 21:20Szántás közben emberi csontmaradványok kerültek elő a Baranya megyei Majs község határában. A település közel van a mohácsi csata helyszínéhez, ezért az az egyik feltételezés, hogy a török korból származó tömegsírt találtak meg. A másik szerint a leletek régebbiek, a római korból származnak. A régészeti feltárás jövő héten kezdődik.
„Azt mondták, majd a jövő héten jönnek, föltárják, megnézik, mi van itt.” – Skrut János a hét közepén szántotta fel a földjét. A dombtetőn vette észre, hogy néha elakadt az ekevas, de akkor a sötétedés miatt nem foglalkozott vele. „Másnap visszajöttem megnézni milyen, a szántás, hogy néz ki utána a föld. Akkor vettem észre, hogy itt valami van. Azt hittem, hogy tán gyökér vagy tuskó, közben nem az volt. Megnéztem közelebbről, akkor láttam, hogy csontok” – emlékszik vissza a történtekre Skrut János.
A domb a mohácsi csata helyszínétől alig két kilométerre van, ezért szakértők szerint vagy az áldozatok egyik tömegsírja, vagy a földvár temetője lehetett itt. Egy másik feltételezés szerint a maradványok jóval régebbiek, hiszen már a római korban is erre vezetett egy hadiút. „Olyan településen élünk, ahol már az őskortól kezdve lakosok voltak, leletgazdagság van a település határában, egészen újfajta régészeti kutatásokat, geofizikai méréseket talajradaros méréseket végeznek a település határában” – számolt be Majs polgármestere, Lajosné Pólya Krisztina.
A feltárás a jövő héten kezdődik, a munkához a régészek közmunkások segítségét is kérték az önkormányzattól. Az hogy melyik korból származnak a csontok, várhatóan még ebben a hónapban kiderül.
»
2013.10.18:
mohacsicsata, 2013, október 21 - 21:14Szántás közben emberi csontokat találtak Majson. A hely nem messze van a mohácsi csata helyszínétől, de korábban római kori leleteket is találtak már erre.
Emberi csontmaradványokat találtak a minap szántás közben Majson, a Mersa-tető egyik rétjén - írja a Bama. A jövő héten ásatások kezdődnek a környéken, mert a feltételezések szerint a mohácsi csata egyik tömegsírja lehet ez, vagy a csata idején itt található földvár temetője - mondta a lapnak Lajosné Pólya Krisztina, a település polgármestere. Több csontmaradványt vittek el a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályára, a jövő heti ásatásokhoz pedig a régészet közmunkásokat kért a polgármesteri hivataltól.
Azért feltételeznek fontos sírleletet a helybeliek, mert a domb a mohácsi emlékparktól 1–2 kilométerre fekszik, ott, ahol vélhetően elindították 1526. augusztus 29-én a törökök támadását. Ugyanakkor többen azt gondolják, hogy római kori sírokról van szó, mert a környéken sokszor találtak korabeli cserépdarabokat és pénzérméket.
A régészeti osztály szakembere szerint nem valószínű, hogy tömegsírt találtak a dombon, főleg, hogy a mohácsi csata a völgyben zajlott.