1528-Hadikrónika

1528

 

 

01-hóban
GYULA:

A szerbek Radics vajda vezetésével hónapok óta rémületben tartották Gyula népét és környékét, valamint a Ferdinánd-párti urak uradalmait. A várbeliek erősen felkészültek a vár védelmére 137 zsoldos lovast fogadtak, sőt az év elején már azon is gondolkodtak, hogy népfelkelést szerveznek.

 

 

01. 08.
MAGYAR KIRÁLYSÁG:

Megalakult a Magyar Kamara.

 

 

01. 27.
ISZTAMBUL:

II. Szulejmán szultán szövetséget kötött Szapolyai János királlyal. A királyt ismerte el Magyarország egyedüli királyának, s katonai segítséget ígért neki trónja visszaszerzésére.

 

 

01-hó végén
KASSA (Košice):

Szapolyai János király nagyobb sereggel Kassa ostromára indult. A németpárti hadak azonban a hátába kerülnek, a vitéz Bodó Ferenc csapdába esik és elfogják, a királynak Kassa körülzárása helyett vissza kell fordulnia.

 

 

02. 09-ig
SÁTORALJAÚJHELY:

Februárban Szapolyai János király seregei Újhely várát megostromolták, melyet Athinai Simon deák védett.

 

 

02. 09.
SÁTORALJAÚJHELY és SÁROSPATAK:

Február 09-én már Szapolyai János király kezén volt mind Újhely, mind Patak vára, s a két erősség várnagya, Simon deák is Szapolyai János király hűségére tért. Innen északkeletnek fordulva hadai Kassa ostromába kezdtek. Stratégiai szempontból nagy fontosságú volt Kassa, emellett lakossága – jelentős részben németek – I. Ferdinánd király pártján állt; egyik neki írt levelükben a városatyák azt írták, hogy Szapolyai János király – úgymond – valóságos fekély az ország testén, melyet ha ki nem vágnak, elpusztul az egész ország.

 

 

02. 19.
ESZTERGOM:

I. Ferdinánd király Esztergomban szabadalomlevelet adott ki a pécsieknek. Bővebben lásd 1527-nél.

 

 

02. 29
ISZTAMBUL→ERDÉLY:

Februárban a kelet-magyarországi területekre szorult Szapolyai János szövetséget és segítséget kért a török szultántól. II. Szulejmán szultán elfogadta a kérést, és Magyarország egyetlen királyául Szapolyai János királyt ismerte el. Február 29-én Szapolyai János király fogadta a szultán hitlevelét: „Neked, felséges Jánosnak, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Morvaország stb. királyának. Én szultán Szulejmán sah, törököknek győzhetetlen fejedelme, esküszöm az magasságbéli Istennek mindenhatóságára, szentségére, fényességére,… az égnek erősségére és az nagy szentséges Mohamedre,… atyámra és az én anyámnak tejére, az én kenyeremre és szablyámra, életemre és lelkemre, hogy téged, híres atyámfiát,… semminémű szükségedben soha el nem hagylak, ha minden birodalmam és országaim  és hatalmam tőlem elvétetnék is. … És ha csak egyedül maradnék is,… kötelességem légyen Téged megtalálnom, és megkeresvén néked azt mondanom: ímhol vagyok, amit tőlem akarsz, kész vagyok neked abban kedvezni és kedveskedni. Ha ígéretemet be nem tartanám, s utódaim is nem azt cselekednék, a nagy Istennek és az ő igazságának haragja szálljon fejemre, engemet mindenestől veszítsen el,… az földnek erőssége jártomat ne szenvedje, hanem az föld kétfelé váljék, és engem mindenestől, lelkestől nyeljen el és emésszen meg…”

 

 

03. 07.
MAGYAR KIRÁLYSÁG:

I. Ferdinánd király távolléte idejére Báthori István nádort magyarországi helytartóvá nevezte ki.

 

 

03. 08.[36]
SZINA (Seňa)-HIDASNÉMETI:

1528 márciusában Szapolyai János király hadai ellentámadásba mentek, de a hidasnémeti csatában súlyos vereséget szenvedtek I. Ferdinánd király hadvezérétől, Johann Katzianertől, majd a király megfogyatkozott kíséretével Lengyelországba menekült és ott várta be a törökök katonai segítségét. Zsigmond lengyel király ugyanis – első felesége révén – sógora volt.

 

 

03. 08. utáni napokban
KASSA (Košice):

A kassaiak örömmel fogadták a bevonuló Katzianer hadait, Szapolyai János királyra „canis rex”-et kiabáltak, a bíró pedig 10 000 forintos vérdíjat tűzött ki fejére. A város egyértelműen I. Ferdinánd király pártjára állt.

 

 

03. 08. utáni napokban
BÉCS→SZEGED:

A szinai győzelem után I. Ferdinánd király hódolásra szólította fel Zákány István szegedi főbírót is, aki átadta a várost és a palotát I. Ferdinánd király hadainak. Szeged királyi parancsnoka – a röviddel előbb török hadifogságból szabadult – Majthényi Bertalan volt. Majthényi azonban igen kíméletlenül bánt a várossal.

 

 

03. 13.
SÁTORALJAÚJHELY:

Katzianer nem sokat késlekedett. Öt nappal a szinai győzelem után már Újhely várában ostromolta Simon deákot Török Bálinttal és Perényi Péterrel együtt; ágyúkkal is lőtték az erősséget. Simon ezúttal is – segítség hiányában – a megadást választotta, hűséget esküdött mind I. Ferdinánd királynak, mind a vár urának, Perényinek, s ennek fejében továbbra is mindkét vár – Patak és Újhely – várnagya maradt. Mihelyt azonban Katzianerék távoztak és nem Homonnát ostromolták meg, hanem Szatmár alá vonultak, Simon nyomban elállt I. Ferdinánd király pártjáról.

 

 

04. 08.
ERDÉLY:

Szapolyai János király már tudott Laski Jeromos sikeres diplomáciai küldetéséről és hosszú levelet írt a német birodalom rendeinek, s ebbe már belevette a súlyos figyelmeztetést: „…senki se csodálkozzék, ha az igazságos ok nélkül szenvedő ott keres segítséget, ahol talál. Ha mi most olyan eszközhöz fogunk nyúlni, amely a keresztény világot veszedelembe ejtheti, annak Ferdinánd lészen az oka.”

 

 

04. 10.
TÂRGOVISTE:

Laski Jeromos török fegyveres kíséretet kapott a veszélyes utazáshoz s ettől annyira megnőtt hetykesége, hogy egyik pihenőhelységről, a havasalföldi Tậrgovistéból saját nevében hadat üzent I. Ferdinánd királynak.

 

 

04. 10.
SZEGED:

A szerémségi török csapatok már április 10-én Szegedig nyomultak előre, s feldúlták a várost.

 

 

04-hó vége felé
ERDÉLY:

Laski Jeromos megérkezett Szapolyai János királyhoz. Már várták, sőt küldetésének sikeréről is tudtak.

 

 

05. 20. előtt
SÁTORALJAÚJHELY, vagy SÁROSPATAK:

Athinai Simon deák tetteiről a jól értesült kassaiak leveleiből tudhatunk meg részleteket. Ezek szerint még május 20-a előtt Perényi hozzá küldött embereit Simon elfogatta, a terebesi várnagyot állítólag saját maga lőtte le. Ezúttal Serédy Gáspár indult Simon ellen.

 

 

06. 12.
SÁROSPATAK:

Serédy Gáspár bevette Patak várát, melyet Athinai Simon emberei védtek.

 

 

06. 18.
SÁTORALJAÚJHELY:

Báthory András már arról írt, hogy az újhelyi várat ostromolják Serédy Gáspár emberei.

06. 20.

Serédy leveléből kiviláglik, hogy megegyeztek Simonnal Újhely átadása felől, s a hadakat széjeleresztették; Serédy a Kassáról érkezett élelmi- és hadiszereket Patakra kísérte. A szállítmánynak azonban fegyverrel kellett utat törni, mert időközben Dobó Ferenc körülfogta Patak várát, de vereséget szenvedett.

 

 

06. 20 utáni napokban
KASSA (Košice):

Serédy Gáspár ezután Kassára ment, Patakon mindössze 25 gyalogost és 50 lovast hagyva – elégségesnek tartott ennyit is. Viszont aggodalommal írta Szalaházy Tamás egri püspöknek, hogy Szapolyai János király pártja nőttön-nő.

06-hó végén
   
Június végén már attól tartottak, hogy Szapolyai János király 600 lovasa Patakot, Egert vagy Cserép várát támadja meg.

 

 

07. 09.
SÁROSPATAK:

Július 09-én arról tudósíthatja I. Ferdinánd királyt Szalaházy Tamás egri püspök, hogy Simon deák emberei Patakot ostromolják; bár ha nincs nagyobb ágyújuk, nem árthatnak az erősségnek. Így is lett.

 

 

07-08-hóban
SZEGED:

Majthényi miatt július-augusztusban panaszlevelek sorát küldte Szeged városa a nádorispánhoz.

08-hóban
   
A szerémségi török naszádosok augusztusban Szegedig eveztek fel a Tiszán. A város vezetői meg sem kísérelték az ellenállást, s a portyázó török hajóskatonákkal, valamint a törökökkel szövetséges Radics Borics szerb harcosaival adófizetés fejében szerződést kötöttek.

 

 

08-hó végén
LENGYEL KIRÁLYSÁG:

Augusztus végén már bizonyos volt, hogy Szapolyai János királynak sikerült sereget gyűjteni a Lengyel királyságban, s megindította a támadást I. Ferdinánd király ellen. Simon deák, akit Szapolyai János király felvidéki kapitánnyá nevezett ki, az előhaddal betört az országba.

 

 

09. 02.
SÁROSPATAK:

Szeptember 02-án Athinai Simon deák már Patak alól fenyegette a göncieket, hogy hódoljanak meg Szapolyai János királynak. Innen a várak elfoglalására indult.

 

 

09. 02. után
TŐKETEREBES (Trebišov)[37]:

Athinai Simon deák bevette Terebest, Perényi Péter ősi fészkét.

 

 

09. 02. után
VARRANÓ (Vranov nad Topl'ou) [38]:

Athinai Simon deák bevette Varranót.

 

 

09. 02. után, 09-hó elején
SÁROSPATAK:

Athinai Simon deák szeptember elején ágyúkkal kezdte meg Patak (Sárospatak) ostromát. A deák seregének teljes létszámát ekkor 2000 gyalogosra és 600 lovasra teszik.

09. 15.
   
Kétheti ostrom után Patak megadta magát.

 

 

09. 21.
GYULA:

Török Bálint temesi főispán 21-én Gyulára érkezett ötszáz lovassal és népfelkelést szervezett a lippai rácok ellen. Csapatai megerősítésére ágyúkat, puskákat kért a gyulai várból. Bár lőfegyvert nem de 500 forintot kapott Török Bálint segélyként. A hadjárata azonban nem hozott sikert.

 

 

09. 22.
SÁROSPATAK:

Mikor a segélycsapat Kassáról Patak alá ért – 22-én – már késő volt.

09. 23.[39]
   
Másnap reggel az állítólag csak félezer főt számláló csapatot Simon döntően megverte, biztosítva ezzel addigi eredményei megtartását. Patakot feldúlatta, majd főhadiszállását az erősebb újhelyi várban ütötte fel. Győzelmével utat nyitott királyának az ország belseje felé.

Az ellenséges sereget Révay István királyi főkapitány vezette. Nem sokkal volt nagyobb az általa vezetett had, mint Athinai Simoné.

 

 

09-hó végén
TÁLLYA:

Szeptember végén Tállya várát ostromolták Szapolyai János király hadai, sőt a hír szerint már Eger ellen is készülődtek.

 

 

10-hó elején
GYULA:

Alighogy Török Bálint eltávozott, október elején Perényi Péter erdélyi vajda érkezett Gyulára s Czibak Imre vára, Várad (Nagyvárad) ellen készülődött. Czibak a gyulaiakat arra bíztatta, hogy Perényit fogják el és adják át Szapolyai János királynak.

Perényi elvonulása után a védtelenül maradt uradalom s a szerbek ellentámadásba mentek át, s az uradalom három faluját prédálták fel. Ezután kézhez kapták Czibak Imre felszólító levelét, melyben négyezer forint hadi kárpótlást követelt a gyulaiaktól. Nem fizetés esetére azt ígérte, hogy porrá teszi a várost.

 

 

10. 28.
FONTAINEBLEAU:

Szapolyai János király követe Fontaineblauban szövetséget kötött a francia királlyal. A szerződésben I. Ferenc francia király évenként 20 000 aranyat ígért Szapolyai János király támogatására.

 

 

10-hó végén
GYULA:

Október végén Szapolyai János király még mindig Lengyelországban tartózkodott, hívei azonban már ekkor gyűrűbe fogták Gyulát és a környező Ferdinánd-párti birtokokat, erősségeket.

 

 

10-hó végén[40]
MAGYAR KIRÁLYSÁG és LENGYEL KIRÁLYSÁG határa:

Szapolyai János király csak október végén lépte át a határt. Nem maradt azonban Felső-Magyarországon, hanem a Délvidékre ment. Megérkezte után elvágta a Budára vezető utakat, Petru Rareş moldvai vajda pedig török utasításra dúlni kezdte a Székelyföldet.

 

 

10. 28.
GYULA:

Sadobrics Péter várnagy 28-án írt levelében arról tudósította Brandenburgi Györgyöt, hogy a várból jóformán ki sem mernek már mozdulni az állandó veszély miatt, hiszen a környéken ólálkodnak Szapolyai János király vezérének, Radics Bosicsnak rácai.

 

 

10. 28. körül
SIMÁND (Şimand):

A Ferdinánd-párti urak Simándon tartottak gyűlést, ahol egymás kölcsönös támogatására tettek ígéretet. Határozatot hoztak arról is, hogy minden öt jobbágynak egy lovast, vagy minden tizenötnek egy gyalogost kell kiállítania.

Az intézkedések azonban nem érték el céljukat. Radics rácainak félelmükben a simándiak is mindent megadtak, amit kívántak.

 

 

11. 03.
DEBRECEN, NÁDUDVA, NAGYTÚR, SEBESTYÉNHÁZA, MAKÓ:

Szapolyai János király, Werbőczy István, Frangepán Ferenc és más hívei társaságában titokban november 03-én visszatért Magyarországra. Mikor híre jött Szapolyai János király visszatérésének, volt hívei közül sokan visszatértek hűségére. Szerémi György krónikájában leírta, hogy Lengyelországból Szapolyai János király előbb Debrecenbe, majd Nádudvaron, Nagytúron, Sebestyénházán át Makóra ment, ahol Pozsár Bálint polgár házban szállt meg hat napon át.

 

 

11. 24.
ISZTAMBUL:

II. Szulejmán szultán hazaengedte I. Ferdinánd király követeit.

1528-ban bizonyos Habardanecz János nevű úr vezetésével, újabb követséget küldött a király Isztambulba. Habardanecz sokban hasonlított Laskihoz, s megbízatása is szinte megegyezett azéval. Háromévi fegyveszünetet, I. Ferdinánd király elismerését magyar királynak – s némi pénbeli kárpótlás fejében – a délvidéki végvárak visszaadását kellett volna kieszközölnie.

Csakhogy amit szabad volt Laskinak, a reménybeli szövetséges megbízottjának, azt nem nézték el a Habsburgok ügynökének. A kihívó javaslatra gúnyosan lekicsinylő válasz érkezett: „Uratok eddig még nem érezte barátságunkat és szomszédságunkat. Ezentúl érzeni fogja. Személyesen jövünk hozzá, minden erőnkkel és hatalmunkkal, hogy személyesen adjuk vissza neki az általa kívánt várakat. intsétek őt: készítsen elő mindent, hadd fogadhasson minket, amint illik.” A hadüzenettel fölérő szavakat ráadásul csak hónapokig tartó fogság után, 1528 decemberében[41] vihette el a küldöttség I. Ferdinánd királynak.

 

 

10. hó-11. 11. előtti napokig
TÖRÖKBECSE (Novi Bečej) és NAGYBECSKEREK (Zrenjanin):

A török csapatok a Szerémségből benyomultak Magyarországra, s elfoglalták Becse és Becskerek várait.

 

 

11. 11. előtti napokban
MAKÓ:

Itt kereste fel Szapolyai János királyt Mehmed bég követe. Mehmed bég a két elfoglalt várat és török katonai segítséget ajánlott fel Szapolyai János királynak.

Szapolyai János király – a török követtel üzenetet küldött Mehmed bégnek, hogy találkozzanak és tartsanak megbeszélést a jövőt illetőleg a Szegedtől néhány kilométerre északra fekvő Tápé falunál. A találkozót november 11-re beszélték meg. Miután a török futár eltávozott, Szapolyai János király parancsot adott híveinek, hogy készüljenek fel fegyvereseikkel és kísérjék el a tápéi találkozóra.

Az urak között nagy volt az ijedelem, s így érveltek: – Lám, nemde jól mondtuk, hogy végül átad bennünket a töröknek! Menjen csak magában, ha neki úgy tetszik! Végül is Szapolyai János király beleegyezett abba, hogy az urak ne jöjjenek a megbeszélésre, de fegyvereseiket adják melléje kíséretül. Ebbe beleegyeztek. Így a mondott napon Szapolyai János király – megjelent a megbeszélt helyen. Közben a nemesurak valamennyien (pl. még a vitéz és hajthatatlan Czibak Imre is) Makóról Nagyváradra futottak, annyira féltek valamiféle török cselvetéstől.

 

 

11. 11.[42]
TÁPÉ (SZEGED):

Mikor Szapolyai János király – kétszáz huszárjával és néhány bátrabb hívével – a kijelölt helyre érkezett, ott már két sátor volt a Tisza partján, s ott volt kíséretével Mehmed bég is. A két sátor közé pad volt felállítva, s ott ült le Szapolyai János király és Mehmed bég egymással szemközt, s beszélgette kereken négy órán át. Közben a magyar és török vitézek barátkoztak, s megajándékozták egymást. Szapolyai János király és Mehmed bég felkeltek a padokról, s a Tisza partján sétálgatva folytatták tárgyalásukat, „de hogy ott mit határoztak, senki sem tudja – írat Szerémi György krónikájában –, végül azonban kiderült, amikről még hallani fogunk”.

 

 

11. 11.
MAKÓ:

A tárgyalás után Szapolyai János király kíséretével visszatért Makóra. Közben Solymos és Lippa várai is Szapolyai János király hűségére tértek, akinek a magyar hívein kívül volt még vagy háromszáz lengyel zsoldosa és hatszáz török vitéze. Ezekkel Világos várának ostromába kezdett.

 

 

11. 11. után
VILÁGOS (Şiria):

Szapolyai János király háromszáz lengyel zsoldossal és hatszáz török vitézzel Világos várának ostromába kezdett. Török Bálint – aki időközben I. Ferdinánd király oldalára állt – csapataival támadást indított Szapolyai János király ellen.

 

 

11-hóban
LIPPA (Lipova):

Szapolyai János király 1528 novemberében Lippát szabad királyi város rangjára emeli.

Ősszel

Az erdélyiek megtámadták Lippa várát. Részben I. Ferdinánd királlyal szembeni sértődöttségből, részben túl fiatal vezetőik tapasztalatlansága miatt pár hetes hadakozás után, eredmény nélkül hazavonultak.

 

 

Az év folyamán
KOMÁROM:

A komáromi vár helyreállítására 1528-ban került sor, de nemcsak a leomlott falakat építették fel, hanem a jobb védhetőség érdekében sáncot húztak a vár és város közé.

 

 

?. ?:
GYULA:

Sadobrics János és Ahorn János leköszönnek várnagyi tisztségükből. Ahorn János udvarbíró is volt, Sadobrics pedig váradi kanonok.

[36] Veress D. Csaba: A szegedi vár. 32. o. és Csorba Csaba: Várak a Hegyalján, 39. old., valamint Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése, 23. old. szerint március 8-án történt a Szinai ütközet. Más forrás (Benczédi László, Gunst Péter, Heckenast Gusztáv, L. Nagy Zsuzsa, Márkus László: Magyar történelmi kronológia: 89. old.) Hidasnémeti csatának nevezi és március 20-ra teszi az esemény időpontját.

 

 

[37] Tőketerebes: Ma Szlovákiában található város. 27 km-re Sátoraljaújhelytől északra.

[38] Varranó: Ma Szlovákiában található város. 60 km-re Sátoraljaújhelytől északra.

[39] Bartha Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése, 34. old. szerint szeptember 29-én történt Athinai Simon győzelme.

[40] Bartha Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése, 34. old. szerint november elején.

[41] Bartha Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése, 34. old. szerint.

[42] Bartha Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése, 35. old. szerint november 12-én.

forrás