Festmények

A mohácsi csata ábrázolása XVI. századi török miniatúrákon

(Kjátib Mohammed záim: i.m. Közli Thúry József: Török történetírók II.)

 

A miniatúra perzsa felirata:

"Így adott választ a hős Lajosnak a bölcs tudós öreg: hogy a királyok bölcsének csel esetén nem szabad bíznia az ellenség mesterkedésében."

 

A kép felirata szerint is II. Lajos 1526-ban Mohács közelében - Szulejmán oszmán-török hadak élénközeledtének hírére - haditanácsot tart. A nyugati stílusu trónuson ülő uralkodót az ország vezetői ülik kör

ül: magas rangjukat a mögöttük buzogánnyal, szablyával álló fegyverhordozók is jelzik. A király tanács tagjai testtartásáról, mozdulatairól leolvashatjuk, hogy uralkodójuknaka török ellenei védelemmel kapcsolatban fejtik ki véleményüket, sőt fontos előterjesztéseket tesznek.

A királyi tanácstól jobbra disznóbőr tömlőből 3 hatalmas cserépfazekat töltenek meg borral. A miniatúra sátrainak díszítése eltérő a megszokottól: a gazdag díszatmények mellet valamennyinek a tetején emberarcú, stílizált napot is ábrázolnak. A kép a késő középkori szekér ábrázolása miatt is érdeklődésre tarthat számot.

A sátrak között és mögöttü

k tömött sorokban látjuk a páncélos hadsereget.  A kép előterében kis csermellyel virágos rét terül el, a háttér pedig szép tájképet mutat be: finom rajzú felhőket, hegyeket, ligetes tájakat, az egyik hegyen gótikus épületeket.

II. Lajos haditanácsát kitűnő kompozícióban a szultáni udvar festőműhelyében közreműködő magyar mester örökíthette meg.

 

A miniatúra perzsa felirata:

"Ez ezt mondta, az azt mondta felváltva; azon a harcon elbámult a Hold és a Merkur. Lándzsát lándzsára vetettek, egyik mint hős, másik mint harcos. Csellel nem éltek; amit megkötött az egyik, feloldotta a másik. Akkor néhány magasrangú vezér támadott, a két

oroszlán nem bírt egymással."

 

A mohácsi csata előtt került sor a képen látható párviadalra magyar és török főrangúak között. A három-három tagú kíséret is előkelőkbőláll a fegyverzet és a hadi viselet tanúsága szerint. A krónika illusztráció tehát mind a nyugati, mind a keleti fegyverzet és hadi viselet tanulmányozására alkalmas. A miniatúra egységes kompozícióján belül is nyugati és keleti művész közös munkája figyelhető meg.

 

A miniatúra perzsa felirata:

"Rohantak... Könyörtelenül kardot rántottak azokra a hitszegőkre."

A kép alsó felén török és magyar lovasok élénk küzdelmét látjuk. Elesettek hevernek a kép alján. A kép felső részén láthatjuk tömtött csatarendben a magyarokat, akiknek középső kisebb csoportja a túlerővel szemben megtorpanni látszik, nagyobb csapattestük viszont a támadó ellenség elől hátrál. A bemutatott csatakép megfestésében magyar mester is részt vehetett.

 

A mohácsi csata összes török ábrázolásai közül ez a leghitelesebb. Ez ugyanis az egyetlen krónika illusztráció, amelyen a Csele-patakot is feltüntették. A kép közeppontjában hadikíséretével Szulejmán foglal helyet. Az előtte ágyúkkal garcoló tüzérség utat nyit uralkodójának és  a zászlókkal felvonuló lovas egységeknek. A csatajelent török alakultai főleg szpáhik, janicsárok és szolákok.


 

 

 

Johann Schreire: A mohácsi csata (1555)

 

Wenczel Pohl: Mohácsi csata (1765)

 

Dorfmeister István: Első mohácsi csata (1783)

 

Dorfmeister István: Második mohácsi csata (1783)

A mohácsi csatatéri emlékkápolnában található 2 festményről készített további képeket

ITT lehet megnézni.

 

Orlai Petrich Soma: II. Lajos holttestének megtalálása (1851)

 

 

Than Mór: A mohácsi csata (1856)

 

 

Than Mór: A mohácsi csata

 

 

Székely Bertalan: II.Lajos holttestének megtalálása (1860)

 

 

Orlai Petri Soma: Perényiné a mohácsi csata után összeszedeti a halottakat (1860)

 

 

Székely Bertalan: Mohácsi csata (vázlat)

 

 

Székely Bertalan: Mohácsi csata (1866)

 

 

Mohácsi csata (?)

 

 

Dr. Kincses Ferenc: Mohácsi csata (2001)

 

 

Kedves János: Mohácsi csata (?)

 

 

Dr. Kincses Ferenc: Mohácsi csata (2011)

 

Feltételezhetően napjaink török idealista ábrázolása a csatának.