1. Hunyadi János ifjúsága

Hunyadi János tüneményes pályafutásának láttára méltán vetődik fel a kérdés, ki volt, honnét jött ez a hirtelen magasba szökő vitéz? Miképen tett szert rövid idő alatt oly vagyonra, hatalomra, tekintélyre és népszerűségre, mely őt a „királyi udvar vitézeinek“ középsorsú nemesi rendjéből alig egy évtized alatt az állami és társadalmi élet legmagasabb polcára emelte? A történeti adatok eléggé szűkszavúak. 1374 táján történt, hogy az Olt-folyó mellékén lakó s jórészben szláv nevet viselő kenézek Nagy Lajos királynál panaszt tettek Lajk havaselvi vajda ellen a törökkel való cimborálása miatt. E szláv eredetű kenézek közt szerepel Vajk fia Radoszló is, akit talán szabad azonosítanunk azzal a Radoszlóval, aki testvérének, Szerbének, három fiával — „Oláh“ Vajkkal, Magossal és az ifjabb Radoszlóval — a XV. század elején magyar földre költözött és 1409-ben Zsigmond királytól e rokonaival együtt a  hunyadvári uradalmat kapta adományul. A főadományos Hunyadi Vajk volt, „a király udvari vitéze."

Testvérei és nagybátyja csak társbirtokosokként szerepelnek, de az adománylevél rajtuk kívül névszerint is megemlíti Vajk két-hároméves fiát. Ez a fiú volt Hunyadi János s az egykorúak későbbi gyors emelkedése titkát kutatva, tudni vélték és híresztelték, hogy az ifjú Zsigmond királynak egy hunyadmegyei nemeslánytól született fia lett volna s hogy anyja a gyermek születése után ment volna nőül Vajk vitézhez.

Zsigmond király és a szép Morsinai Erzsébet szerelmi kalandjának, Hunyadi János ilyetén származásának hagyománya Erdélyben, a Morsinai-rokonság ajkán száz év múltán is élt, a nép szájáról vette és jegyezte fel azt Heltai Gáspár Krónikájába.

Ezt a hagyományt ábrázolja - némelyek szerint - a vajdahunyadi vár egyik korunkig fennmaradt freskósorozata. De élt e hagyomány a Hunyadi családban is. Liszti János veszprémi püspök — a kormányzó nőtestvérének egyik ivadéka — 1570 táján Bonfini művének ezt a hagyományt cáfoló megjegyzéséhez odaírta:
„ez Mátyás király igazi származásrendje, nem pedig a rómaiaktól hamisan levezetett; maga Mátyás ezt sohasem szégyellte bevallani.“

Utat talált ez a hagyomány szerb földre is, de módosult. „Magyar János szebenvári vajda“ a rác hősi énekekben Lazarevics István szerb deszpotának egy ismeretlen magyar leánytól született fiaként szerepel. Az a körülmény, hogy az adománylevélben Zsigmond kancelláriája a kis Jánost apja mellett külön is megemlíti, Zsigmond királynak Mátyás elbeszéléséből ismert megjegyzése, hogy Hunyadi János ambíciója nem ismer határt s egészen a császári koronáig
terjed, valamint Albert királynak és Ulászlónak a koronauradalmakból Hunyadi részére tett feltűnően nagy adományai támogatni látszanak e hagyomány hitelét.

Egykorú történeti adat azonban nem szól mellette. Legfeljebb Bonfini cáfolata tekinthető ilyennek, aki e származtatást talán csak azért cáfolta, hogy a maga humanista genealógiájának hitelét erősítse, mely szerint Hunyadi János apai ágon a hírneves római Corvinusok nemzetségéből, anyai részről pedig a görög császároktól származott volna.

Akármint volt is, Hunyadi János korán elkerült Vajk családjának köréből. Gyermek- és ifjúkorát az egykorú nemesifjak szokása szerint apródként, majd familiáris vitézként főúri udvarokban, színmagyar környezetben töltötte. Első patrónusa Csáki György székelyispán — Miklós vajda testvéröccse — volt. Ennek udvarában apródkodott. Itt szövődött bizalmas barátsága Csáki Ferenccel, a későbbi csanádi főispánnal, Mátyás király keresztapjával. Itt nyerte első katonai kiképzését a főúr egyik familiáris hadnagyától, a később nagy birtokadományokkal jutalmazott nádasdi Ungor Péter hunyad megyei birtokostól.

A huszas években Lazarevics István szerb despota szolgálatában harcolt a török ellen, a nép ajkán sokáig élő hírt és nevet szerezve magának, a rác guzlicások „Magyar Jánosának“ vagy „Szebeni Jánosának.“ Kortársai közül némelyek tudni vélték, hogy itt vetette meg későbbi gazdagságának alapját az egyik bolgáriai várban, vagy kolostorban talált nagy kincslelet birtokbavételével. A despota halála után Újlaki Miklós édesapját szolgálta „hat lóval,“ vagyis hat páncélos vitézzel. Innét került Monoszlai Csupor Demeter, a későbbi zágrábi püspök udvarába, már „tizenkét lóval“ s ha hinni lehet a Cillei-krónikának, ezidőtájt rövid ideig Ciliéi Hermann bánt is szolgálta.

1431-ben már Zsigmond király udvari vitéze s nagyobb lovascsapat élén kísérte urát Lombardiába. A következő két esztendőt zsoldoskapitányként Visconti Fülöp milánói herceg környezetében töltötte, majd ismét Zsigmond mellett találjuk, kit talán Rómába is, de 1434-ben Bázelbe mindenesetre elkísért. Hazatérte után, mintegy 27—28 éves korában vette nőül horogszegi Szilágyi László főispán Erzsébet leányát, kitől 1436 táján született László, majd 1440 táján Mátyás fia. 1437-ben Hunyadi már ötven lándzsás vitézével kísérte Csehországba Zsigmondot s ugyanez esztendőben nagyobb sereg élén vitt döntő szerepet Szendrő várának bevételénél.

forrás: Hóman-Szegfű: Magyar történet II. kötet