1556 - Kísérlet Gyula elszigetelésére

„...Végül is az erődítményeket és, a tornyot fenekestül leromboltattam és a kastély árkait feldúlattam, az egész kastélyt felégettem.”

Kísérlet Gyula elszigetelésére... Mágocsy sikeres prevenciója.

1556. június 20-án kelt levelében, Mágocsy Gáspár gyulai kapitány írta a nádornak, Nádasdy Tamásnak, hogy a törökök János Zsigmond „királyfi” pártját támogatandó Gyula megszerzésére törekszenek, s azzal a jól ismert fogással igyekeznek ezt elérni – amit már Szigetvár és más végvárak esetében is sikerrel alkalmaztak volt –, hogy a várat ellenséges erődítményekkel és palánkokkal körbe rakva, annak „hátországát” teljesen lefogják, attól a gyulaiakat elvágják...

Mágocsy írta levelében:

„Élükön Patócsy Boldizsár áll, aki azok összes, hozzá csatlakozott seregeivel és Kászim Pasa török hadinépével e napokban Zarándon táborba szállt, az egész vidéken híresztelték, hogy aki nem lázad fel és nem követi János király fiának pártját, a törökök által szolgaságra kerül feleségével és gyermekeivel együtt… Eközben a kiváló ifjú, Ábrahámfi Imre titokban Csaba nevű kastélyából, mely ide legalább egy mérföld, a Jenőben tartózkodó pártütőkhöz ment, és ott Patócsy Boldizsártól, a lázadók kapitányától pénzt kapva esküt tett, hogy maga is János király fiának pártját követi, és ama lázadókat a törökökkel együtt kastélyába befogadja, hogy e kastély erős biztosítása után a hadinépekkel és másokkal az egész mezőségi földrészt maguk részére elfoglalják, és hogy innen gyakran tesznek majd Gyula felé kitöréseket, s ha lehet, Gyula városát felégetik, hogy így ama vár ostromának gondját megkönnyítsék. Én mihelyt megbízható kémeim által értesültem, hogy milyen szándékaik vannak, meg akartam akadályozni vállalkozásukat, a leggyorsabban felszereltettem néhány kisebb ágyút, és ugyanazon nap éjjelén, amelyen vállalkozásukról értesültem, az összes itt levő katonával, lovassal, puskás gyalogossal és hajdúval a csabai kastélyra támadtunk, egész éjjel bátran ostromolva, támadva, nyilazva azt, ugyanis eléggé megerősített volt kőerődítményekkel és toronnyal, és amikor már jól megvirradt, roham révén elfoglaltuk halottak és vérontás árán, maga az ifjú Ábrahámfi is övéi közül néhánnyal együtt megöletett… Végül is az erődítményeket és, a tornyot fenekestül leromboltattam és a kastély árkait feldúlattam, az egész kastélyt felégettem. Egy másik kastélyt, néhai Székely Benedek fiainak Megyer nevű kastélyát szétromboltattam. Veszélyes volt számunkra, mert közel volt ide. Nem messze van egy harmadik kastély is, Sarkad nevű. Az ifjú Sarkady Farkas, ama kastély ura eljött ide hozzám, nagy esküvel fogadta, hogy őfelsége hűségétő nem fog eltántorodni. A lázadók megtudván, hogy Megyert leromboltuk, azonnal a török Lippára mentek, a pártütők pedig Jenőbe tértek vissza...”

Mágocsy Gáspár hozzátette, hogy az ellenfél visszavonulása csak időleges és tudja, hogy Kászimot János Zsigmond hívei arra tüzelik támadjon erővel egyenest Gyulára, s ez meglehet elkövetkezik, véli a gyulai kapitány s hozzáfűzi:

„Nem tudom megerősíteni, hogy e várost nem tudják elfoglalni vagy felperzselni, ugyanis tágas, és középen silány sövénnyel van megerősítve…”