1556 - Kanizsai haditanács

„Sziget(vár) mellett elvonulva, Pécs erőtlen és gyenge várát és városát kell ostromolni.”

A nádor, Nádasdy Tamás ellenvéleménye és érvelése a kanizsai haditanácson…

1556. szeptemberének második hetében, a dél-dunántúli Sziget várának felmentésére – ez ekkor már (július folyamán) sikerrel megtörtént – összegyűlt királyi hadak vezérei Kanizsán haditanácsot tartottak. A magyar csapatok fővezére, Nádasdy Tamás nádor a hadjárat folytatása ellen érvelt…

A sikeres „babócsai diverzió” – Khádim Ali Szigetvárt ostromló csapatainak elvonása a vár alól, s azok veresége a Babócsa körüli ütközetsorozatban – hatására Szigetvár megmenekült a török nyomás alól. Ideiglenesen. Éppen ezért – a sikeren felbuzdulva – a sereg vezérei, Zrínyi Miklós is, Tahy Ferenc is, és idegenek és magyarok egyaránt azt szorgalmazták a Kanizsára érkezett királyi főherceg, Habsburg Ferdinánd előtt, hogy gyors támadással kell előretörni:„Sziget(vár) mellett elvonulva, Pécs erőtlen és gyenge várát és városát kell ostromolni.” Megjegyzendő, hogy Pécs „erőtlen és gyenge” volta, itt elsősorban a „modern” erődítési munkák hiányára, és a középkori városfalak elégtelen voltára utal.

A magyar királyi hadak fővezérét – nádori tisztségénél fogva (középkori hadvezetési tradíció) – Nádasdy Tamás más véleményen volt. Szerinte – és hasonlóan hozzá az idős Batthyány Ferencnek is ez volt a véleménye – a királyi had nem olyan erős, hogy a somogyi várláncolat és Sziget „pajzsa” alól kibújva a Hódoltság erős török támaszpontjai felé előre törve sikerrel járjanak. A török pasa, Khádim Ali valóban nem hagyta el a térséget, és erejét Pécs környékén koncentrálta. Nádasdy summázata éppen ez volt: Félek, hogy az erejét mindenfelől összevonó ellenség vészt hoz reánk s vakmerő cselekedetünket rövid idő múltán megbánnánk.

Végül a nádor véleménye győzött s a had felvonult teljes erejével Szigetvár térségébe. A lelkesedés a vitézek körében nagy volt. Még a kanizsai tanácskozás napjaiban – szeptember 10-én vagy azt követően – Sforza-Pallavicini őrgróf vezetésével a magyar-német katonaság a somogyi Korotna (Nagybajom közelében) török palánkját megrohanta s az őrséget levágva elpusztította. Korontát éppen egy esztendővel korábban – 1555 szeptemberében – Tojgun budai pasa szerezte meg és erődítette, hogy a királyi Szigetet ezzel is elszigetelje a hátországától.

Már most felvetődik a kérdés, hogy Nádasdy Tamás ellenvéleménye mennyiben állt meg?
A hadjárathoz szükséges anyagiak nem álltak rendelkezésre, s a magyar főtisztek lesújtó véleménnyel voltak a nyugati zsoldos katonaság harcértékéről. Több levél is ismert Batthyány Ferenctől – már 1552-ből is, aztán éppen e hadjáratot követően 1557-ből –, melyben hangsúlyozza – a királyhoz írt jelentésében –, hogy noha e zsoldosokat az ország oltalmára küldték, mégis nagyobb kárt tesznek, mint a török. Másrészt azonban az elkövetkező események tükrében – jelesül a megmenekedett királyi Sziget kapitányának – Horváth Márk és vitézeinek törökellenes támadásaiban – „a legjobb védekezés a támadás” – elvét követve – láthatóan a dél-dunántúli török expanziót visszaszorították.

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”

Történelmi és kulturális oldal.