- 1526-Hadikrónika
- 1527-Hadikrónika
- 1528-Hadikrónika
- Korabeli Krónika
- Korabeli Krónika2
- A csata helyszíne
- A csata leírásai
- Magyarország
- Magyar sereg
- Magyar főurak
- Törökország
- Szulejmán
- Diplomácia
- Cikkek
- Írások
- Versek
- Könyvek
- Regények
- Festmények
- Animációk
- Filmek, előadások
- Megemlékező beszédek
- II. Mohácsi csata
- Galériák
- Látnivalók
- Históriás énekek
- Csatatér kutatók
- Linkek
- Deutsch
- English
- Turkish
- Honlap statisztika
1560 - A mohácsi kapudánság létrehozása
mohacsicsata, 2013, július 7 - 13:37
Mohácsi kapudánság létrehozásáról...
1560. június 29-én kelt rendeletében a szultáni tanács megparancsolta Mehmed mohácsi szandzsákbégnek, hogy Mohácson állítson fel önálló feladattal és parancsnoki hatáskörrel rendelkező „kapudánságot”...
A szultáni rendeletben a „legizgalmasabb” az, amellyel indokolja ezt a döntést. Tudjuk, hogy Budán már volt egy török kapudánság – avagy dunai flottilla – amely e nagyon fontos vízi út biztonságát és zavartalan hajózhatóságát volt hívatva biztosítani. Azonban pontosan tudjuk – török és magyar forrásokból egyaránt (lásd. Khádim Ali pasa Szent Iván-napi levele...), hogy éppen a magyar végváriak – itt Mohácson – főként a szigetiek (vagyis szigetváriak) miatt, s persze a kóborló és fosztogató szabadhajdúság miatt a dunai közlekedés biztonsága, és ami még veszedelmesebb a vízi út biztosította gyors kapcsolat és utánpótlás lehetősége Budára veszélybe került.
A szultáni tanács pontosan meg is nevezi ezt az okot:
„Mohács közelében a Dunán nagy szigetek vannak, amelyeken szüntelenül mozgolódik az ellenség. Mivel a hely hét-nyolc napi távolságra fekszik Budától, az ottani kapudán nem képes ezeket a szigeteket ellenőrizni.”
A dunai szigeteken befészkelődött – s állandóan lesben álló – magyar vitézek ellen tehát azonnal cselekedni kell!
„...a Porta átengedné a pécsi vár tíz sajkáját, a szandzsákban elpusztított palánkok 125 gyalogját, továbbá 100 martalócot, abból a 200 újonnan írt martalócból, akiknek a Mohácson épülő palánkba való felvételét korábban Tojgun bégnek rendelték el, és élükre független kapudánnak nevezzék ki az elhunyt Ali pasa (vagyis Khádim Ali budai pasa) kethüdáját, Kászimot, aki a Mohácsi szandzsákban 31, 500 akcsés ziámetet birtokol, akkor nem csak a birodalmat őrizné, hanem arra is kötelezettséget vállalna, hogy a kárt szenvedett hajókért kárpótlást fizet.”
A képen Ali kapudánpasa, nem a dunai flottilla, de az egész török tengeri flotta főparancsnoka - XVI. század második fele.
Mühimme defteri 3, 432/1293 (Konstantinápoly) 1560. június 29. In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos.” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei. (1559-1560, 1564-1565). Bp. 2009. 107.