1560 - A szekszárdi "mazulbég" halála

„Megrendszabályozásuk nehéz, ezért célszerű volna

az említett házakba telepíteni őket.”

A szekszárdi „Mazulbég” megölése Pécsett. Beszámoló egy várkapitány jelentésében és a szultáni tanács rendeletében.

1560. április 14-én kelt rendeletében a szultáni tanács vizsgálatot rendelt el a szekszárdi bég, Kurd Ibrahim meggyilkolásának ügyében…

Kurd Ibrahim szekszárdi bég megölésével azok magyar származású – hitehagyott – tisztjeit és a bég magyar szolgáit vádolták meg, s a felbolydulást még fokozta, hogy a szekszárdi erődítmény a végeken „veszélyes” helyen állt, kitéve a szigetiek, palotaiak támadásainak. A bég halálával azonban úgy tűnt a helyőrség is felbomlott és a kirendelt katonaság, köztük janicsárok a környék „rájáin”, az adófizető keresztényeken „basáskodtak”.

„Parancs a mohácsi szandzsákbégnek: a Portára küldött levelében az alábbiakat jelentette. A nemrégiben szekszárdi bégként megölt Kurd Ibrahim bégnek nem voltak gyermekei és örökösei, ezért magántulajdonban álló házait, szőlőit, malmait és majorságait magyar származású kapudzsibasijának, Mehmednek és Dzsáfer vojvodának ígérte. Az utóbbiak azonban, hogy az említett javakat megszerezzék, összefogtak és a bég néhány magyar származású belső szolgálójával összefogtak és megölték a béget. A bég házai félelmetes helyen találhatóak, akár négyszáz ember is elfér bennük, ezért mindenképpen le kell foglalni őket. A Szekszárd őrzésére kirendelt janicsárok szétszéledtek a városban és szüntelenül sanyargatják a rájákat. Megrendszabályozásuk nehéz, ezért célszerű volna az említett házakba telepíteni őket.”

A parancsban elrendelik a mohácsi szandzsákbégnek, hogy a janicsárokat mind költöztesse át az említett házakba – vagyis erősítse meg Szekszárd védelmét. A gyilkosokat, Mehmedet és Dzsáfert (a nevük egyértelműen arról tanúskodik, hogy ha magyarok is voltak, hitehagyottá lettek, s a szövegből kiderül, hogy az iszlám törvénykezés alá tartoznak) vessék törvény szerinti vizsgálat alá: „Amennyiben vétkük a vallási törvény szerint bizonyítást nyer, tegye azt, amit az ilyen esetekre előír. Ne engedje, hogy bárki a vallási törvénnyel ellentétesen cselekedjék.”

A szekszárdi bég meggyilkolása ügyében magyar forrásokkal is rendelkezünk. Ha úgy tetszik első kézből és éppen a királyi Szigetből, azaz Szigetvárról.

Horváth Márk szigeti kapitány írta 1559. július 25-én kelt levelében a nádornak, Nádasdy Tamásnak, hogy a „Mazulbéget” – azaz a „kegyvesztett” Ibrahim szekszárdi béget, „qui prius erat mazwlbegh” a saját apródjai („adolescentes”) július 21-én éjjel, Pécsett álmában megölték. Horváth azt írta, hogy a bégnek vagy harminc keresztény (rab)szolgája volt – „ex Christianis rapti et vi detenti” – „apródok”, de ezek közül nem mindegyik volt hajlandó részt venni az előre kitervelt merényletben, ezért a „szervezkedő” apródok azokat is megölték. A többi húsz – a gyilkosság(ok) végre hajtása után – éjjel megmászva a pécsi város falát elmenekültek. Közülük tíz egyenest Szigetbe jött. Horváth Márk tőlük értesült a történtekről. Azt is tudja – nyilván ezt már kémei jelentették Pécsről –, hogy „Mazulbéget” a megölt tíz apródjával együtt temették el – birtokait és javait lefoglalták a szultán javára.

A források csak egy dologban hallgatnak – s erről csak sejtéseink lehetnek –, hogy mi volt a gyilkosság indítéka. Közvetlen kiváltó oka lehetett-e a bég kegyetlen bánásmódja? Esetleg az, hogy „molesztálta” azaz homoszexuális viszonyra kényszerítette apródjait – ahogy akkoriban a magyar nyelvterületen használták e viszonyra „török módon élt” velük? Vagy csak a rab apródok szabadság vágya vezetett e véres tetthez? Bizonyosan meg nem mondhatjuk.

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal

Lásd. Mühimme defteri 3, 331/964 (Konstantinápoly) 1560. április 14. In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565). Bp. 2009. 87.

OL E 185. Nádasdy cs. lt. Missilisek. Horváth Márk levelei. lásd. Szakály Ferenc: Egy várkapitány hétköznapjai. (Horváth Márk szigeti kapitány levelei Nádasdy Tamás nádorhoz és szervitoraihoz. 1556-1561.) In: Somogy Megye Múltjából 1987. 107.