1560 - Szigorú parancs az egriek rablásai miatt

„Éjszakákon át bennük rejtőznek és innen csapnak le a Pest és Szolnok közötti utakra, ahol számos muzulmán utazót fognak el és hurcolnak rabságba...”

Panasz és szigorú parancs az egriek rablásai miatt...

1560. májusban (igaz május 18-án) kelt az a portai rendelkezés is, mely arról intézkedik, hogy a hatvani bég a Gyöngyös és Jászberény környékére kijáró egri vitézek, s más magyar végházak portyázói és rablói ellen a legkeményebben lépjenek fel...

„A szandzsákhoz közeli Jászberény és Gyöngyös szultáni hász-városok az egri várból és más ellenséges várakból a birodalom és a muzulmánok megkárosítására kiinduló lovasok és gyalogosok átvonulási helyei. Éjszakákon át bennük rejtőznek és innen csapnak le a Pest és Szolnok közötti utakra, ahol számos muzulmán utazót fognak el és hurcolnak rabságba, majd az említett településeken keresztül térnek vissza váraikba. Mivel a két város a hászokhoz tartozik, ahová a szandzsákbég nem mehet be, a ráják nem adják ki a gonosztevő haramiákat, és ekként zavart keltenek.
Elrendelik, hogy amikor a parancs megérkezik, ha a jelentésben leírt dolog igaz, a halálbüntetés a szandzsákbég dolga. Bárki kövessen el gaztettet, ha rábizonyosodik, és a vallási és a szultáni törvények szerint rászolgált a halálbüntetésre és a kivégzésre, és erről az ítélet meghozatala után a kádi hüddzsetet (a kádi vallásjog alapján hozott, aláírt és tanúkat is felsoroló végzése – a fordító megjegyzése.) adott ki, akkor a bűnöst szolgáltassa ki a szandzsákbégnek, hogy végrehajtsa az ítéletet.”

 lásd. Mühimme defteri 3, 386/1145 (Konstantinápoly) 1560. május 7. In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos.” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565). Bp. 2009. 94-95.