1560 - Szultáni parancs a mohácsi szandzsákbégnek

„Megrendszabályozásuk nehéz, ezért célszerű volna az említett házakba telepíteni őket.”

1560. április 14-én kelt rendeletében a szultáni tanács vizsgálatot rendelt el a szekszárdi bég, Kurd Ibrahim meggyilkolásának ügyében…

Kurd Ibrahim szekszárdi bég megölésével azok magyar származású – hitehagyott – tisztjeit és a bég magyar szolgáit vádolták meg, s a felbolydulást még fokozta, hogy a szekszárdi erődítmény a végeken „veszélyes” helyen állt, kitéve a szigetiek, palotaiak támadásainak. A bég halálával azonban úgy tűnt a helyőrség is felbomlott és a kirendelt katonaság, köztük janicsárok a környék „rájáin”, az adófizető keresztényeken „basáskodtak”.

„Parancs a mohácsi szandzsákbégnek: a Portára küldött levelében az alábbiakat jelentette. A nemrégiben szekszárdi bégként megölt Kurd Ibrahim bégnek nem voltak gyermekei és örökösei, ezért magántulajdonban álló házait, szőlőit, malmait és majorságait magyar származású kapudzsibasijának, Mehmednek és Dzsáfer vojvodának ígérte. Az utóbbiak azonban, hogy az említett javakat megszerezzék, összefogtak és a bég néhány magyar származású belső szolgálójával összefogtak és megölték a béget. A bég házai félelmetes helyen találhatóak, akár négyszáz ember is elfér bennük, ezért mindenképpen le kell foglalni őket. A Szekszárd őrzésére kirendelt janicsárok szétszéledtek a városban és szüntelenül sanyargatják a rájákat. Megrendszabályozásuk nehéz, ezért célszerű volna az említett házakba telepíteni őket.”

A parancsban elrendelik a mohácsi szandzsákbégnek, hogy a janicsárokat mind költöztesse át az említett házakba – vagyis erősítse meg Szekszárd védelmét. A gyilkosokat, Mehmedet és Dzsáfert (a nevük egyértelműen arról tanúskodik, hogy ha magyarok is voltak, hitehagyottá lettek, s a szövegből kiderül, hogy az iszlám törvénykezés alá tartoznak) vessék törvény szerinti vizsgálat alá:

„Amennyiben vétkük a vallási törvény szerint bizonyítást nyer, tegye azt, amit az ilyen esetekre előír. Ne engedje, hogy bárki a vallási törvénnyel ellentétesen cselekedjék.”

Lásd. Mühimme defteri 3, 331/964 (Konstantinápoly) 1560. április 14. In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565). Bp. 2009. 87.