1560 - Zsáka palánkja

„...miért épült palánk az említett helyen, s neki van-e köze hozzá?”

A zsákai palánk építése...

1560. május 7-én szultáni parancs ment ki a „királyfi”-hoz, vagyis János Zsigmond erdélyi fejedelemhez, akitől számon kérték, hogy vajon igaz-e, hogy az ő egyik hűséges embere épített erős palánkot Zsákán, emiatt a budai beglerbég panasszal élt...

A dologban az a legérdekesebb, hogy valóban épült Zsákán erődítmény a török portyázók rablásai ellen, s ezt a település birtokosa Zsákay András – a török forrásban Zsák András néven szerepel – (régi, Békés vármegyében birtokos család sarja) emelte. Zsákay András végig János Zsigmond hűséges híve volt – János Zsigmond pedig a szultán vazallusa és szövetségese – birtokai még sem voltak megkímélve a török portyázók rablásaitól és dúlásaitól.

Újabb bizonyítéka mindez a végvidékeken uralkodó sanyarú helyzetnek. Noha a Porta szigorúan elrendeli a vizsgálatot – gyakran tiltja (olvastuk már itt számtalanszor saját katonaságának is) a végeken való dúlást, béke idején, mégis ennek nem sok foganatja volt; Sztambul messze, Buda, Szolnok pedig Zsákához és Zsákay Andráshoz közelebb...

„Rüsztem budai beglerbég a Portára küldött levelében az alábbiakat jelentette. Veli szolnoki bég egy Iszkander nevű, livabeli szpáhitól azt a hírt vette és továbbította a beglerbégnek hogy a szolnoki vártól nyolc mérföldnyire fekvő Zsáka nevű faluban (itt nem tudni miért, de ferdítés van, Zsáka Szolnoktól semmi esetre sem nyolc mérföld, sokkal több, még légvonalban is legalább 100 km-nyi távolságban van, a ferdítés lehetséges arra szolgált, hogy a törökök igazát erősítse, ti. Szolnokhoz való közelsége a Hódoltság területét feltételezné...) egy Zsák András nevű ember palánkot készül építeni. (…) a király embere (itt János Zsigmond híve) összekészített gerendákból hozzákezdett a palánk építéséhez, sőt a környéken lévő templomokat is leromboltatta, hogy kőtornyot emeljen, és a király részéről (itt újólag az erdélyi fejedelemről van szó, a török udvar Szapolyait és leszármazottját, János Zsigmondot ismerte el magyar királynak, a Habsburgokat általában „nemcse”, vagy bécsi király titulussal illették) 300 lovas és megfelelő számú gyalogos telepszik be az építményekbe.”

A szultáni parancs elrendeli, hogy hűsége bizonyságául nyilatkozzon János Zsigmond, tud-e minderről? „Porta iránti hűségének bizonyságaképpen írásban tudassa, hogy úgy áll-e a dolog, ahogy jelentették. Ha igaz, miért épült palánk az említett helyen, s neki van-e köze hozzá?”

A későbbiekben is számos példáját látjuk ennek, noha béke van, s a szultán – akárcsak Bécsből a király – erősen meghagyja a végek népének a „frigy” tiszteletben tartását, de a tüzek a határvidéken soha nem hamvadtak ki. Ami azonban figyelmeztető volt, az az, hogy a török portyázók az erdélyi határvidéket is prédájuknak tartották. Tehát a török bábáskodással létrejött Erdélyi Fejedelemség határvidéke sincs megkímélve a török rablásaitól. Egy ilyen török portyázásról értesítette a fejedelmet az Erdélyi Tanács 1583-ban. Báthory István, aki ekkor már lengyel király is volt emígy válaszolt panaszaikra:

"Értesültünk az Kegyelmetek leveléből az töröknek gonosz szomszédságát és mostani gonosz rablását. Eleget bánjuk mi is."… De hát a végeken ez már csak így szokott lenni – summázza a fejedelem. Hányszor és hányszor jegyzik fel a keresztény követek mikor Sztambulban magyar foglyokkal találkoznak, akiket naponta láttak érkezni, hogy „ennyit jelent nekik a béke.”

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

Zsáka erődje a XVI. század végén (?)

 lásd. Mühimme defteri 3, 366/1085 (Konstantinápoly) 1560. május 7. In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos.” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565). Bp. 2009. 94-95.
Epistolarium Transylvanicum. Stephani Báthory Regis Poloniae. Báthory István király levélváltása az erdélyi kormánnyal (1581-1585). Közreadja: Dr. Veress Endre. Bp. 1948. 118-119.
Lásd. Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai. ford: Kovács József László. Bp. 1986. 152.