1573 - A balszerencsés udvardi vásár

Az érsekújvári vitézek „fekete napja” - avagy a balszerencsés udvardi vásár

1573 „virágvasárnap” - akkor korán lévén a húsvéti ünnep, ez március 15-én volt – az érsekújvári vitézek, tizenhat lovas és hét gyalogos katona kimentek a várból, és az udvardi vásárra igyekeztek. A vásárfiát már meg is vették, mikor betértek Rácz István házához, s ott gond feledve iszogattak. Ekkor hallották meg, hogy Érsekújvár hírlövő ágyúi jelezték, hogy törökök vannak a környéken. A vásárra egy hírnököt is kiküldtek, hogy jelezze az ellenség közelségét. Az érsekújvári vásáros vitézek is fegyverükhöz kaptak nyomban, ám ötven esztergomi török harcos már a nyakukon volt. Nyomban összecsaptak – de a török túlerő meghátrálásra kényszerítette őket: kettő már ott nyomban fejét vesztette, egyik magyar megadta magát, a többiek viszont menekülni kezdtek – a török a nyomukban. Az a huszár, aki nem a vár felé, hanem a közeli mocsár felé vette az irányt, pórul jár, lováról leesett s a török vitézek beérték, megadásra szólították fel, de ő nem hajlott erre, hanem elszántan védekezett, több dárdaszúrást szenvedett el, mire elesett. Akik a vár felé futottak jobban jártak, mivel az érsekújvári őrség segítségükre sietett, azonban ekkor érkezett be az esztergomi törökök dandárja, vagy 500 lovas. Ezek elől csak nagy nehezen tudtak a vár biztos falai mögé menekülni. Így is tíz halottat hagytak maguk mögött s többen az oszmánok fogságába kerültek.