- 1526-Hadikrónika
- 1527-Hadikrónika
- 1528-Hadikrónika
- Korabeli Krónika
- Korabeli Krónika2
- A csata helyszíne
- A csata leírásai
- Magyarország
- Magyar sereg
- Magyar főurak
- Törökország
- Szulejmán
- Diplomácia
- Cikkek
- Írások
- Versek
- Könyvek
- Regények
- Festmények
- Animációk
- Filmek, előadások
- Megemlékező beszédek
- II. Mohácsi csata
- Galériák
- Látnivalók
- Históriás énekek
- Csatatér kutatók
- Linkek
- Deutsch
- English
- Turkish
- Honlap statisztika
1586 - Hídépítés a Dunán
mohacsicsata, 2013, április 4 - 14:11
Hídverők
Épülnek a hajóhidak a Dunán...
1586. április 4-én kelt levelében, Thúry Márton Komárom várának helyettes-kapitánya jelentette, hogy az esztergomi törökök megépítették a hajóhidat, mely összeköti Esztergomot a szemközti Párkány palánkjával...
Arról is írt, hogy maga a budai pasa látogatott ki Esztergomban – húsz naszádos kísértettel érkezett Budáról, s megszemlélte a hidat, száraz lábbal átment rajta párkányba. A munkával elégedett volt, csupán annyi erősítést sürgetett, hogy nagy szekerek közlekedésének terhét is elbírja.
Az esztergomi török hajóhíd nem kis fenyegetés jelentett a Duna bal partjára. Mint már számos esetben szóltunk erről – a török oldalról, saját forrásaik emlékeznek meg erről – az esztergomi végek harcosait tartották a legvitézebbeknek, akik alaposan rá is szolgáltak hírnevükre, nem csupán számtalan kibocsájtott „csatá”-jukkal, hanem azzal is, hogy a Dunán a vízi közlekedés ellenőrzésében is oroszlánrészük volt.
Éppen ezért egyáltalán nem tartható véletlennek, hogy amint a török híd Esztergomnál elkészült, feljebb a magyar (ellen)végvárban Komáromban is hidat akartak. Egész pontosan a Haditanácsból Habsburg Ernő főherceg küldött parancsot Pálffy Miklós komáromi kapitánynak, hogy legyen készen mielőbb a híd. A főherceg építőanyag és mesteremberek helyszínre küldéséről is rendelkezett, a munkálatokat egy bizonyos Jurisich Lajos pozsonyi „hídmester” vezette. Mármost sem ez az épülő, sem a már megépült esztergomi híd természetesen nem nagy, folyómederbe alapozott pillérekre épült, hanem egymással szorosan összeláncolt hajókra, melyeket sűrűn rögzítettek s tetejükre vastag pallókból a tulajdonképpeni hidat lefektették.
Ez jól kitetszik a korabeli képek ábrázolásából éppen úgy, mint Pálffy Miklós azon jelentéséből, melyben május folyamán írta, hogy a komáromi híd nyomban elkészül: 500 lépésnyi hosszan vezet át a Dunán, közel nyolcvan – ebből két „öreg” vagyis nagy – hajóra, vagy egészen pontosan sajkára építették fel, ácsolták össze.
Átkelés a Dunán vert hajóhídon, a kép az 1595-ös Szinán pasa vezette havasalföldi hadjárat egyik jelenete.
Esztergom ábrázolása 1664-ből. A folyón a török hajóhídja vezet át a párkányi oldalra...
Komárom ábrázolása 1664-ből, itt is hajóhíd...