1593 - Sziszeki csata

Sziszek

Baranyai Decsi János krónikájában ezt olvashatjuk a sziszeki konfliktusról:

Az 1593-as esztendő előzményeiről, a boszniai pasa Sziszek elleni támadásáról ezt írta:

„…mikor Hasszán boszniai basa részint a maga akarata szerint és vágyakozva, hogy a keresztényeket pusztítsa, részben a mieinknek különböző, mind Horvátországba, mind Magyarországba történt betöréseitől és pusztításaitól izgatva, ötezret övéinek számából külön választott, s velük Sziszeket ostromolni kezdi, melynek akkor Miskolci Miklós állott az élén. Miután a basa nem remélhete, hogy a várat erővel elfoglalhatja, levelet ír a kapitányhoz és nagy fenyegetésekkel a vár megadására inti. Miskolci megígéri, miután saját erejét jól ismerve a várat tovább védeni nem tudja, hogy a várat átadja a basának, de azzal a kikötéssel, hogy három nap elteltével a vár átvételére csak az övéi sorában legkiválóbb vezetőket küldje, mert nem kis szégyenére lenne, ha alacsonyszármazású embereknek adna át ilyen nagy jelentőségű várat. A basának nagyon tetszett a válasz. Közben Miskolci elrendeli, hogy mind a nagyobb, mind a kisebb ágyúkat serényen szereljék fel, s azokat a vár bejáratánál, amerre a törököknek be kellett jönniük, beásatja. Három nap elteltével, az előírt időben a törökök nagyon díszesen és méltóságosan nagy örömmel közeledtek a várhoz. Látva ezt Miskolci. A kapukat megnyittatja, s ötszáz törököt, akik a többieknél előkelőségükre és ruházatukra nézve küllönbnek látszottak, beenged várba, s aztán hirtelen elzáratva mind az elülső, mind a hátulsó kapukat, az erre a célra már előbb elhelyezett ágyúkat rájuk sütteti, úgy hogy mindnyájan odavesztek. A többiek visszatérve gyors futással Hasszán táborába, s az, megtudva legválogatottabb embereinek pusztulását, esküvel fogadta meg, hogy azt ennek a várnak kegyetlen elpusztításával fogja megbosszulni. Hazatérve Hasszán basa az egész telet, amilyen csak hosszú volt, a katonák szorgos kiválogatásának, s egyéb, a háborúhoz szükséges dolgoknak és felszerelésnek szenteli nagy szorgalommal. Összehíva kilenc szomszédos várnak a parancsnokát, akiket ők a maguk nyelvén bégeknek neveznek, s összegyűjtvén harminchatezer lovast és gyalogost ostromolni kezdte Sziszeket.

Erdődi Tamás horvát bán és Eggenberg gróf károlyvárosi generális, amilyen gyorsan csak tudnak, összeszednek hatezer fegyverest, a Száván átkelnek, s a megszállás hetedik napján elhatározták, hogy a már majdnem reményüket vesztett sziszekieknek idejében segítséget visznek. Amint Hasszán basa ezt kémeitől megtudta, s látta, hogy a keresztények számra nézve kevesen, de elszánt lélekkel az ostromlottak segítségére jönnek, valamennyire enyhítve az ostromot a mi közelgő seregünk ellen indult legfelszereltebb csapataival, úgy gondolva, hogy vad rohamától a mieink majd meg fognak rémülni. De azok, noha számra nézve nagyon nem voltak egyenlőek az ellenséggel, elhatározták, hogy mindenképp megütköznek, s megkezdődvén a csata, olyan nagy elszántsággal mentek támadásba, hogy az ellenséget azonnal megfutamítják és teljes erővel a Kulpába kergetik. Elveszett Hasszán basával ebben a vereségben huszonhatezer (kik túlságosan enyhítik tizenhatezret emlegetnek) török. Hat igen nagy ágyút vettek el az ellenségtől, s igen sok kis ágyút, s harminc, eleséggel s más értékes dolgokkal megrakott hajót. Miután a szultánnak hírül adták, hogy Hasszán boszniai basa seregének egész erejét életével együtt elvesztette, hirtelen olyan nagy izgalom és megdöbbenés fogta el az egész török birodalmat, hogy mindenki azt számítgatta: a legnagyobb és ezekben az időkben hallatlan veszteség érte a török nemzetet.”

Lásd. Baranyai Decsi János krónikája – Báthori Zsigmond harcai a török ellen. ford. Novák József. In: Erdély öröksége II. Sárkányfogak. 1572-1602. Bp. én. (reprint) 87-88.

A képekre kattintva további információkat tudhatmak meg a csatáról

A sziszeki csata vázlata:

A sziszeki csatát (1593) ábrázoló freskó a sárvári Nádasdy-várban...

Andreas Auersperg károlyvárosi főkapitány - a sziszeki diadal egyik vezére volt