1594 - Esztergom ostromának előkészületei

„Az magyarok az reménséggel, hogy Isten országokat megszabadétja… nem szánák sem magokat, sem nagy költségeket...”

Komárom alatt gyülekezik a keresztény had Esztergom ostromára...

1594. április elején Habsburg Mátyás főherceg (a későbbi magyar és cseh király) a keresztény szövetséges haddal nagyszámú nyugati zsoldossal és magyar katonákkal a Duna bal partján vonult kelet felé, Komáromig, s itt hidat veretett (tehát az előzőekben bemutatott híd azóta vagy elpusztult, vagy annyira megrongálódott már, hogy a sereg átkeléséhez új hídra volt szükség).

Itt keltek át a Dunántúlra, s szálltak táborba, bevárván a csapatok sereglését, kik mind nagy reménységgel érkeztek. Istvánffy Miklós krónikája a szemtanú hitelességével szól bár az összesereglett 50-ezer fősnek írt keresztény sereget (ebben 15-ezerre teszi a magyarok számát), talán túlzónak is tarthatjuk. Ellenben – a „realistább” Illésházy István „csak” 35-ezer főnyi keresztény hadról szólt, s korántsem látta olyan fényesen a siker lehetőségét, mint kortársa. A hadi cél Esztergom elfoglalása volt.

A nemrégiben kirobbant 15-éves háború előző 1593-as év sorozatos sikerei egyenesen a Hódoltság szívének, a néhai nagy Magyar Királyság székvárosának, Budának visszafoglalására sarkallták a keresztény liga hadvezetését. Ennek azonban előfeltétele volt – pontosan jól látták – (többek között) Esztergom visszafoglalása is. A Haditanács 1594-ben ezt a stratégiai célt tűzte ki. Az általános magyarországi bizakodó hangulatról értesülünk: „Az magyarok az reménséggel, hogy Isten országokat megszabadétja… nem szánák sem magokat, sem nagy költségeket. Az Dunán innen való vármegyéket, Pozsonyt, Nyitrát, Trincsint Liptót, Turóczot Illésházy István futá, és inté őket. Az vármegyék is ezekéhez képest, kik Pálffy Miklós kapitánsága alatt valának, felindulának. Az Dunán túl Vas vármegyét, Sopront, Zalát futá Nádasdy Ferencz. És így az urak, nemesek mind személy szerént elmenének, minden portátul jobbágyoktul egy-egy puskát adának, úgy annyira, hogy volt 20 ezer magyar ott… az ország pénzt is adott vala a királynak minden kaputul fr.3...”

Habsburg Mátyás főherceg a Keresztény Liga csapatainak főparancsnoka 1594-ben. Később is több hadjárat vezetője. 1608-tól 1619-ig II. Mátyásként magyar és cseh király.