1600 - Pápai vallonlázadás kirobbanása

A pápai zsoldoslázadás kirobbanása...

1600. júniusának elején – az addig is parázs helyzet – már oly annyira izzásig hevült a nemrégiben töröktől visszafoglalt Pápán, hogy ezekben a napokban veszélyes katonalázadás tört ki...

A pápai őrség jó része magyarokból, s nyugati zsoldoskatonákból vallonokból, és németekből állott. Az külön érdekessége a lázadásnak – hogy noha a fizetetlenség és az ellátatlanság – nemzetiség nélkül sújtotta ekkor valamennyiüket, mégis csak a vallonok léptek e veszélyes útra. Körülbelül 1500-1600 vallon zsoldos Seigneur de Haude-Lorrain regimentje lázadt fel, s mi több nem elég, hogy magyar és német társai ellen fordult, azok nagy részét lefogva, vagy megölve megtámadtak, de még a török foglyokat is szabadon engedték...

Az elfogottak és megöltek vagyonát, fegyvereit, de még asszonyaikat, leányaikat (a családosoknak) is prédának tartották és egymást közt fölosztották. A török foglyok elengedése pedig olyan gesztus volt, amely nyíltan arra mutat, hogy a vallonok már lázadásuk előtt felvették a kapcsolatot az ellenséggel, s előre kitervelték hogy Pápa várát átadják. Hosszú keserves nyár következett el, amelynél hosszabbnak csak szörnyű kínhalálukat érezhették, mikor az árulás miatt sorsuk beteljesedett.

bővebben lásd. Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban. Bp. 1987. 147.