1602 - "Se pénz, se posztó"

„E féktelen népek dühöngése főleg onnan származik, hogy zsoldjukat lefoglalják.”

A rendek panasza a fizetetlen katonaság garázdálkodásai miatt a pozsonyi országgyűlésen....

1602. esztendő kezdetével a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek felpanaszolták a királynak, hogy a hosszú és véres háború átkaként, még a keresztény katonaság dúlását is el kell szenvedni, melynek oka a hadak fizetetlensége.

„A kül- és belföldi fegyveres nép kicsapongásaival telve vannak az országgyűlési iratok, de köztudomású dolog, hogy semmi, éppenséggel semmi sem történt a baj enyhítésére, hogy nemcsak a törökök és tatárok dúlnak hazánkban, hanem ezeknél még inkább a keresztény segédhadak, akik kényük-kedvük szerint pusztíthatnak, gyújtogathatnak, gyilkolhatnak fenyítetlenül…

A későn kezdett s az eredménytelenül bevégzett hadjárat után az idegen zsoldosok kisebb része hízva tér meg hazájába, a jóval nagyobb rész pedig az ország törvényeinek ellenére az országban telel. A székesfehérvári tábor (1601 őszével) eloszlása óta öt hónapon át 10 000 vallon és német zsoldost táplálunk minden térítés nélkül…

Az idegen zsoldoscsapatok városokat, falvakat, telkeket, házakat foglalnak e, szemtelenségükben elosztják azokat maguk között, mint sajátjukat, zselléreik, rabszolgáik gyanánt nézvén a tulajdonosokat…

Külföldi zsoldosok és szabad hajdúk felfeszítik a templomok kapuit, kiássák sírjaikból a halottakat, megfosztják díszeitől a koporsókat…

Férjeiktől elrabolják a nőket, anyáiktól a 8-9 éves leánykákat, az atyai házból a szüzeket, és elhurcolják a gyalázat és a bűn tanyáira, honnan megbecstelenítve, súlyos váltságdíj ellenében kerülnek vissza szüleikhez, férjeikhez…

E féktelen népek dühöngése főleg onnan származik, hogy zsoldjukat lefoglalják. Ítélje meg bölcsességében a király, vizsgálja meg a világ, hogy kinek a hibájából késik a fizetés, s hogy szabad-e állítólagos vagy valóságos pénzhiány esetében is érzéketlenül odavetni az országot ily népek dühének?…”