- 1526-Hadikrónika
- 1527-Hadikrónika
- 1528-Hadikrónika
- Korabeli Krónika
- Korabeli Krónika2
- A csata helyszíne
- A csata leírásai
- Magyarország
- Magyar sereg
- Magyar főurak
- Törökország
- Szulejmán
- Diplomácia
- Cikkek
- Írások
- Versek
- Könyvek
- Regények
- Festmények
- Animációk
- Filmek, előadások
- Megemlékező beszédek
- II. Mohácsi csata
- Galériák
- Látnivalók
- Históriás énekek
- Csatatér kutatók
- Linkek
- Deutsch
- English
- Turkish
- Honlap statisztika
1602 - Zrínyi György sikeres rajtaütése
mohacsicsata, 2013, március 19 - 08:45
Zrínyi György sikeres rajtaütése és a kanizsai török őrség veszedelme.
1602 márciusában gróf Zrínyi György – a szigeti hős fia – a muraközi Csáktornyán hírét vette, hogy a pécsi bég – s hozzácsatlakozott más dél-dunántúli török garnizonok katonái – vagy 3-ezer fő, egy jelentős utánpótlási szállítmányt kísérnek az újonnan török kézbe került Kanizsára. A szállítmányról a dél-dunántúli részeket és a Dráva mentét, ez idő tájt szinte korlátlanul bekóborló szabad hajdúk tettek jelentést (eszerint a török szállítmány vagy 800 szekérből álló „vonat”) – s számosan a zsákmányra éhesen nyomban csatlakoztak is Zrínyi török ellen fegyverkező csapatához.
Zrínyi György a „felült” nagy számú magánkatonaságával és a szabad hajdúkkal lopva (Pogány)Szentpéter közelébe vonult, hogy Somogy és Zala vármegye határán üssön rajta a török szállítóoszlopon. Sánc falucska és Szentpéter között a török menetoszlop be is sétált a magyarok csapdájába. Éppen a dombokon felfelé igyekeztek átkelni amikor Zrínyi György csapatai megtámadták őket: elkeseredett küzdelem bontakozott ki, de a meglepetés ereje a keresztényeknek kedvezett.
Azonban az, hogy az erős Kanizsa igen közel volt, az ellenségnek adott lehetőséget arra, hogy gyorsan fordítson szorult helyzetén, ha a kanizsai törökök sebesen a segítségükre sietnek. Miként erre sor is került: Kanizsából a vonuló török had segélykérésére vagy 500 lovas nyargalt ki, de Zrínyi előrelátóan erre is készült. A török hadoszlop már teljesen felbomlott, amikor a kanizsaiak hevesen nagy „Allah!” kiáltozással a keresztényekre törtek, de azokat már fűtötte a gazdag s majdnem megszerzett zsákmány reménye is, derekasan vették fel a harcot ezzel a török segélyhaddal is.
Igen véres és hosszú küzdelemben sikerült csak legyőzni őket. Sokan elestek, s számosan fogolyként kerültek Zrínyi kezébe, akitől a horvát bán megtudta, hogy Kanizsán igen nehéz körülmények uralkodnak. A török őrség – a keresztények elmúlt esztendei (1601) sikertelen ostroma miatt – legyengült, ráadásul járványok is pusztítottak. Amráth Hasszán kanizsai pasa gyorsan kérte a segítséget, mivel nem csupán élelmiszer készletei fogytak el, de muníciója és lőpora is kevéske. A vár így újabb támadást képtelen lesz kivédeni. S bár a török szállítmány nagy része mind a keresztények kezébe került – köztük legalább 500 vágómarha is.
Az újabb Kanizsa elleni támadásra ekkor nem kerülhetett sor. Pedig, ha igaznak véljük a török hadifoglyok beszámolóját, akkor meglehet, hogy ez alkalommal a siker nem maradt volna el. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ekkor – az 1600-as évek elején – már mindkét harcoló fél, a Török és a Habsburg Birodalom erőforrásai is annyira kimerültek, hogy bár sor került még a 15-éves háború folytatásaként nagy hadi vállalkozásokra, de ezek véresen és gyakran a hadak ellátatlanság miatt kudarccal végződtek.