1604 - Lippai árulás

A lippai árulás. Elvetve a viszály magva: „az Erüniszek almája”

1604. július 6-án a lippai rácok – vagy 1.500 fős csapat – a magyarokkal szemben a töröknek kívántak kedvezni, s átadták az erősséget....

Lippa – a sokszor véres harcokat látott vár – a 15-éves háború folyamán is küzdelem tétje volt. A lippai rác őrség árulása nyomán Kulak Szüsz alajbég vette át az erősséget s velük az áruló rácokat is. Azonban a viszály almája már bedobatott. A szerb őrség mégis meggondolta magát – talán Száva jenői orthodox püspök rábeszélésére, aki megüzente, hogy a törökök megbízhatatlanságuk miatt leváltásukra törekszenek, így javasolta keressék inkább Bocskai István kegyét.

A lippai rácok eztán Bocskaihoz fordultak – elűzvén a kevés számú törököt – neki fogadtak hűséget. Nem is gondolhatta senki, hogy ezzel a pálfordulással újabb viszály magva hull el. A törökök eztán több évtizeden keresztül erre az eseményre hivatkozva maguknak követelték Lippa várát. Ezt sem Bocskai István, sem Báthory Gábor erdélyi fejedelmek nem adták át. Bethlen Gábor – a török segítséggel való hatalomra jutásának köszönete képpen azonban hajlandónak mutatkozott erre. Ezzel nem csupán az erdélyi rendek, hanem kezdetben a törökellenességéről ismert hajdúság ellenszenvét is kivívta. 1616-ban a tiszántúli hajdúk éppen arra hivatkoztak, hogy Bethlen Gábor hűségére nem térnek, mivel az „törökös” - hajlandó Lippa várát a Portának átadni...

Rácok egy későbbi - XVIII. századi - ábrázoláson.