1636 - Várrendtartás

„...ne hogy kár , riadalom és gyalázat következhessék.”

Várrendtartás (Szepes vára példáján):

Thurzó Mihály, Csáky István és Esterházy Miklós instrukciói

A vár ura elsőként is rendeli a kapitánynak, hogy „...kapitány uram is az minthogy Szepes vára mostan az űkegylme emberségére bocsátatott oly okkal, hogy esküvése és hiti szerint minden difficultás nélkül minden benne való marhákkal az kik most itt az várakhoz valók s mind az kik ingók az inventárium szerint, nekünk ...híven és igazán tartsa...”

Aztán rendre pontosan meghatározza a kapitány feladatait, hogy az miben és miként felel mindenért, s miként rendelkezik is az alatta lévők, vitézek és várnép felett.
A tárházak zárása és nyitása – a kapitány tudtával és akaratával történik, annak kulcsainak őrzése is az ő felelőssége.

A várbeli tisztviselők mind felelősek a tűzvédelemre – mint a korszak egyik legveszedelmesebb balesetére, hiszen a várban kovácsműhelyek, konyhák és sütőházak is működtek, s nem utolsó sorban gyakran puskapor őrlése, törése is gyakran folyt a várakban, s így a kemencékben az égő tüzet felügyelet nélkül hagyni nagy veszedelemnek tehette ki a várat és az épületeket: „...nem utolsó sorban gondja legyen, hogy az miatt tűz az várban ne támadjon, kiváltképpen konyha, sütőház és drabantok kemencéjére, az kikben gyakran tüzelnek."

Ugyancsak fontos feladatként volt előírva a folyósok és a falak gyilokjáróinak, lépcsőinek és az udvaroknak tisztán tartása: „...az folyósokat, vártákat és pár virrasztó heleket tisztán tartassa, hogy kár és egyéb dögös betegség is távoztassék.”

Akár háború van, akár béke, strázsákat, őrséget mindig kell állítani „ne hogy kár , riadalom és gyalázat következhessék.”

Fontos ezentúl a tüzérségi helyek, lövőhelyek karbantartása és a fegyverek, valamint a szükséges felszerelés és hadi anyag készenlétben tartása – meglehetős nagy figyelemmel: „az ágyúkra, golyóbisokra, porokra és minden hadi szerszámokra szorgalmatos gondja legyen, hogy mindenkor tisztán tartson és készen álljanak, hogy mikor szükséges mind hertelen, mind egyéb üdőben késedelem nélkül élhessen velök.”

A kapuk nyitása és zárása – nagyon szigorú rendben zajlik, szinte óraműpontossággal, nem véletlenül, hiszen azok nyitása és zárása egyben időjelző is (!). A várnagy, vagy kapitány a kapuk zárásakor vagy nyitásakor személy szerint jelen van, s másra ilyenkor a kulcsokat nem bízhatja. Éjszaka, hajnal előtt ne nyissanak kaput, s ha igen akkor szigorú őrség mellett, állig felfegyverezve – erősen vigyázva, s csakis „nagy okokból.” Ha köd ereszkedik le a vár alá, akkor a kaput is vonják fel, ha addig nyitva is volt. Ugyanígy a sorompók rendje a kapukhoz hasonlóan nagyon szigorú és előírások taglalják. Mind itt, mind más várrendtartásokban – mint például Esterházy Miklós által kibocsátott ordinancziában – a tisztviselők rendje is katonai rendtartásnak megfelelően van szabályozva: „Az főuraimat az utána valók magoknál nagyobb böcsületben tartsák és illendő tisztességet tegyenek neki minden alkalmatossággal, kinek-kinek az ő rendi, hivatalja és fizetése vagyon.”

Szepes vára, a Felvidéken a történelmi Magyarország északkeleti lengyel határához közel.

Lásd. OL Csáky cs. lt. P 71. 53. cs. 140. fasc. 1.f.