1662 - "Véres theatrum"

A nagyszőllösi csata véres utózöngéje...

A véres színjáték – a tömeges lefejezés, mint erődemonstráció: hogy tudd, hol a helyed! Apaffy erdélyi fejedelem megalázása…

1662 A végvári küzdelmek – „fejszedés”-sel kapcsolatos szokásáról már többször megemlékeztünk volt – azonban ennek nem csak olyan „demonstratív” értelme volt, hogy bemutassa egy-egy vár – akár legyen az magyar, vagy török – legénységének vitézségét, hanem gyakran barbár kegyetlenkedés volt, bár nem öncélú. Bizonyítása annak, hogy a győztes ezt is megteheti, s egyszersmind figyelmeztetés a túlélőknek – és a leendő potenciális ellenfeleknek: így jársz te is, ha nem hódolsz, s nem szolgálsz. A török végvári főtisztek, sőt nagyobb katonai és közigazgatási vezetők – mint például a budai pasa – többször tartott „véres theátrum”-ot a hivatalos követek előtt erődemonstrációként és megfélemlítésként. Így cselekedtek a törökök az általuk kinevezett – de ingatagnak gondolt – új erdélyi fejedelemmel, Apaffy Mihállyal is. Amikor Kücsük Mehemed jenő bég – 1662. januárjában végleges és döntő győzelmet aratott Kemény János erdélyi fejedelem hadseregén a nagyszőllősi csatában, akkor Ali váradi pasa elé vezették a fogságba esett magyar vitézeket, aki kegyetlen és véres színjátékot rendezett e szerencsétlenekkel, hogy a magához rendelt Apaffy Mihály erdélyi fejedelemnek demonstrálja és üzenje: tudd, hol a helyed! Noha a váradi pasa, nagy ünnepséggel – a szultán felhatalmazásával – mintegy fiává fogadta az erdélyi fejedelmet, nem sokkal később bevezették az elfogott magyar hadi foglyokat – Kemény János fogságba került vitézeit: 468 levágott fejjel érkezett e gyászos menet, az elfogott tisztekkel az élen, 30 túlélő katona. Ezekkel a levágott fejekről a török vezér parancsára lenyúzatták a bőrt, majd besózták – mint a cserzővargák a levágott állatok kikészítendő bőrét – eztán a „véres theátrum” befejezéseként a felvonultatott tiszteket, az előjáró kapitánnyal együtt ott a helyszínen mindjárt lefejezték. Az új erdélyi fejedelmet így megalázták. Ezzel egyértelművé tették, hogy ki az úr Erdélyben…

A török miniatúra az 1389-es rigómezei csata (a szerbek "Mohácsa") utáni vérengzést ábrázolja...