1663 - Mohács palánkja (Evila Cselebi)

Evlia Cselebi, 1663:

„Ezt a palánkot Lajos magyar király építette. Később az iszlám katonaság felégette. 939-ben (1533), Szülejmán Khán elfoglalta, majd újjáépítette ezt az erődöt, mely a budai elájethez tartozó szandzsákbégség központja lett. Az alajbéggel és a zimaet urainak fegyvereseivel, a bég katonáival együtt kétezer válogatott, jól felfegyverzett katonája van. 150 akcsét adózik. A várban egy dizdár és háromszáz várkatona tartózkodik. Janicsár szerdárja Budán tartozkodik. Mohács vára: ez a vár a Duna partján egyszintes, földdel tapasztott, deszkával megerősített, magas és erős palánk. Négy sarkán, a négy kiszögellés felett lőrések és messze hordó ágyúk állnak. A vár belsejében mintegy ötven fatetős ház van a katonáknak. Egyedül a Szulejmán Khán dzsámi cserépzsindelyes. Két gabonahombárja, fegyvertára és két kapuja van. Egyik, északkelet felől a Dunára néző kis vízikapu. Előtte a dunai hajókra magyar mesterek tíz szép vízimalmot készítettek, melyeket feltétlenül érdemes megtekinteni. A déli oldalon a városi kapu kétszintes és fából van. A két kapu közti terület tele van fegyverekkel. Itt a kapu felett, egy magas kioszk tetején tíz sáhi ágyú (sugárágyú) áll, a kapu két oldalán pedig lőrések vannak zarbuzán ágyukkal. A kapu előtt az árkon átvezető hídfőnél egy kis kioszk látható. Az árokban a Duna vize folyik. A szemközti oldalon van még egy fából készült kioszk. Itt szórakoznak a baráti társaságok, az erre járó utasok és vendégek. Mohács városa: háromszáz, fával és náddal fedett háza van. Két kapuja van. A várost feltöltött palánkfal veszi körül. Az árokba a Duna vizét folyatják. ”