1663 - Vitnyédi István "látomása"

„Azt amit óhajtottak a magyarok, ingerelvén a veszett kutyát, végre ebben az évben, még ha nem is akarták volna előidézték a háborút...”

Amikor jön a „patyolatos fejű ember” - avagy Vitnyédi István látomása és az 1663-64. évi nagy török háború vihara....

1663. június 30-án kelt levelében Vitnyédi István Sopronból írta gróf Zrínyi Miklósnak, hogy miként jósolja ő az elkövetkezett „török veszedelem” végét...

Vitnyédi István írt egy levelet Zrínyinek, melyben csodás, apokaliptikus jelenést és látomást mesél el, felidézve Dániel próféta vagy János apostol jelenéseit, egyértelmű utalással a császárra és a nagyvezérre. Amikor a levelet írta és keltezte, 1663. június 30-án, a török nagyvezér – a patyolatos fejű ember – seregével már magyar földön volt:

"Az elmúlt hétfőn az égen egy jel láttatott estve felé 8 és 9 közben; az ég mintha tűzben volt volna, azonban egy kis felhő alól egy kétfejű sas jött ki, annak utána egy patyolatos fejű ember, ki az sasra rámenvén, aztat igen elvagdalta és utoljára kétfelé vágta, annak utána egy oroszlány jövén ki, kinek jobbik lábában fegyver lévén, az másikával azon patyolatos embert megragadván, lába alá tapadta; és ezek után nagy seregek látattanak, kik egymással harcolván mindkét részrül láttattak elesni, úgy hogy az ég miatta mind veresnek látszott, aztán úgy tűntenek el. Micsoda magyarázatja lészen ennek; megtanít az üdő bennünket."

A kérdésre nem sokat kellett várni. 1663. április 12-én a Drinápoly melletti a török hadak szokásos európai gyülekező helyéről, a Gödrös-rétről megindult Köprülü Ahmed nagyvezér – Köprülü Mehemed fia – által vezetett hadsereg I. Lipót birodalma ellen. Az ifjú uralkodó követének békeajánlata megkésve érkezett, s a nagyvezér azt rögtőn elutasította (nem bizonyos, hogy egyáltalán elfogadta volna). A megindult veszedelem súlyát mindenki felismerte, s látván a közelmúlt erdélyi példáját sokan a végromlás elérkeztére számítottak.

Ismeretes ez időből Zrínyi Miklósnak két olyan levele is melyben (magyarul Csákynak és latinul egy ismeretlennek) kifejti, hogy a Fátum elhozta immár, "Azt amit óhajtottak a magyarok, ingerelvén a veszett kutyát, végre ebben az évben, még ha nem is akarták volna előidézték a háborút (…).”

Az oszmán had az időjárási viszontagságok miatt késedelmesen vonult fel: a nagyvezér serege csak június végén ért Budára és csak egy hónap múlva indíthatta meg támadását. A főcsapás a megerősített Érsekújvár ellen irányult, amely a Duna bal partján Bécs védelmét tekintve stratégiai fontosságú hely volt.

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

Vitnyédi István level Zrínyi Miklósnak. In: MHH. XVI. 306. levél. 85.
Csáky Istvánhoz, Ismeretlennek. In: ZMvl. 139-140.