- 1526-Hadikrónika
- 1527-Hadikrónika
- 1528-Hadikrónika
- Korabeli Krónika
- Korabeli Krónika2
- A csata helyszíne
- A csata leírásai
- Magyarország
- Magyar sereg
- Magyar főurak
- Törökország
- Szulejmán
- Diplomácia
- Cikkek
- Írások
- Versek
- Könyvek
- Regények
- Festmények
- Animációk
- Filmek, előadások
- Megemlékező beszédek
- II. Mohácsi csata
- Galériák
- Látnivalók
- Históriás énekek
- Csatatér kutatók
- Linkek
- Deutsch
- English
- Turkish
- Honlap statisztika
1664 - Köprülü aga hadjárata
mohacsicsata, 2013, május 14 - 15:30
1664. május 8-án indult meg Köprülü Ahmed vezérpasa körülbelül 40-ezer főt számláló serege az újabb magyarországi hadjáratra. Az előző esztendőben - 1663-ban - már erővel szerezték meg a felvidéki Érsekújvárt (ezzel a törökök magyarországi hódítása ekkor érte el legnagyobb kiterjedését) s seregével csak Belgrád (Nándorfehérvár) térségébe húzódott vissza téli szállásra, hogy a hadjáratot az elkövetkező esztendőben folytassa...
1664 tavaszán a keresztény csapatok igyekeztek kiaknázni az elért sikereket: Zrínyi magyar és horvát, illetve Hohenlohe birodalmi német csapatai megkezdik Kanizsa vívását. Közben a császári csapatok a felvidéki területeken kezdik el az elmúlt év folyamán elveszett kisebb erődítmények visszahódítását: felszabadult Nyitra és Léva, valamint a Zsarnóca mellett a váradi pasa csúfos vereséget szenvedett.
Zrínyi Miklós sikerei nagy lelkesedést okoztak egész Európában, ugyanakkor kicsinyes és nemtelen féltékenykedés kezdődött ellene a bécsi Udvarban, s tudjuk, hogy az uralkodó egyáltalán nem akarta a horvát bánt a nemzetközi hadak élén látni, sőt még a Rajnai Szövetséggel való együttműködését is nehezményezték, diplomáciai aknamunkába kezdtek ellene. Irigység és féltékenység hátráltatta. A bécsi Udvarban, a Haditanácsban és Montecuccoli tábornok személyében számos ellenfele akadt. Bármekkora hírnévre tett szert, elképzelhetetlennek tartották, hogy egy magyar parancsnokoljon a nyugati tisztek felett.
Kanizsa ostroma sem a tervezettek szerint haladt: kevés volt a muníció, késett az erősítés az utánpótlás. A Bécsben megígért segítség elmaradt. Hamarosan híre érkezett, hogy a török fősereg, a nagyvezér vezetésével felkerekedett téli szállásairól, és 1664 májusában az újjáépített eszéki hídon keresztül megkezdte a felvonulást, hogy az ostromlott Kanizsát felmentse. A keresztény erők félbehagyták az ostromot és visszahúzódtak a Mura folyó vonalára. A kanizsai kudarc kiváló alkalmat kínált az Udvarnak, hogy a túlontúl önállóan politizáló és népszerű Zrínyi Miklóst félreállítsák. Hamarosan azonban újból tragikus fordulatot vettek az események Zrínyi számára.
Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat