1664 - A küzdelem még nem dőlt el

„Féltem ettül mindenkor, hogy csak szóval tart az török, de megcsal. Úgy látom, Uram, végső romlására igyekeznek hazánknak. Isten könyörüljön rajtunk…”

1664. január elején kelt levelében, Teleki Mihály erdélyi főnemes írta osztályos-társának, gróf Bánffy Dénesnek, kolozsvári főkapitánynak (akinek később véres vesztét nem kis mértékben gyalázatos intrikáival maga is okozta), hogy vészes „csend” van, „semmi új hír” Magyarország felől. Vagyis az előző esztendőben véresen zajló – s az őszi évszak előrehaladta miatt – oly hamar „befejezetlenül” véget ért háborúskodás még nem újult ki – bár a határ menti török rablás folyamatos, amint ezt a levél állítja…

Az 1663-as év harci cselekményei azt mutatták, hogy a küzdelem nem dőlt még el, és a török nagy nyereséget könyvelhetett el magának azzal, hogy – Várad után – immár Érsekújvárt is megszerezte. A háború folytatására készen állt, noha néhány vereség érte, épp a Zrínyi testvérek védekező harca kapcsán. Tudható volt, hogy a következő év tavaszán, mire a fű kiserken, a Belgrád térségében telelő oszmán fősereg újabb támadást fog indítani. Ez félelemmel töltött el sokakat, hiszen a törökök elmúlt években elért sikereit látva, senki sem gondolta, hogy ez az elkövetkező esztendőben másként lesz. Az erdélyi politikusok levelezéséből ugyancsak a nyugtalanság érzése sugárzik. A később tragikus sorsra jutott Bánffy Dénes emígy szólt 1664. január elején kelt, Teleki Mihályhoz írott levelében:

"Féltem ettül mindenkor, hogy csak szóval tart az török, de megcsal. Úgy látom, Uram, végső romlására igyekeznek hazánknak. Isten könyörüljön rajtunk. (…) Itt semmi új hír nincsen, hanem az török minduntalan rabol, pusztít."

A helyzet azonban fordulóponthoz érkezett annyiban, hogy az a törökellenes nemzetközi szövetség, amelyet már oly hosszú ideje vajúdott az európai udvarokban, most testet ölteni látszott. 1663 végén megérkeztek a Német Birodalomból a Rajnai Szövetség segélyhadai és hatezer főnyi francia katona. A Rajnai Szövetség vezetője, János Fülöp mainzi választófejedelem sürgette, hogy a birodalmi német csapatokat Zrínyi mellé rendeljék. 1663. december 12-én, Csáktornyán találkozott Zrínyi Miklós Julius Hohenlohe tábornokkal, akivel az elkövetkező év haditervét dolgozták ki és egyeztették.

A téli hadjárat megindítása a küszöbön állt…

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

 Magyar Leveleskönyv I. 294.
R. Várkonyi Ágnes: Magyarország keresztútjain. Bp. 1978. 205.