1664 - Zrínyi-újvár ostroma 4.

Zrínyi-Újvár elpusztítása...

Raymondo Montecuccoli tábornok serege élén szinte látótávolságon belül szemlélete, hogy miként fogott hozzá a török az erődítmény teljes lerombolásához. A várat a nagyvezér, Köprülü Ahmed pasa július 7-én felrobbantatta. Már szinte másnap elkezdődtek és azóta sem csillapodtak le a viták a körül, hogy vajon Zrínyi Miklósnak, vagy a császári főparancsnoknak, Montecuccolinak volt-e igaza. A vár elestével Zrínyi csillaga is lehanyatlott. Ellenfelei örvendeztek katonai kudarcának, s tudták ezzel politikai bukása is bekövetkezik. Eztán az események alakításában már nem játszott szerepet. Mellőzték.

A törökök Zrínyi-újvár lerombolása után északnyugati irányba fordultak és ezzel nyilvánvaló lett, hogy immár Ausztria megtámadása a céljuk.

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

"Bécs és a magyar nép érdekei – mint oly sok alakalommal a török korban – Zrínyi-újvár esetében is élesen eltértek egymástól. Magyar szempontból rendkívül fontos lett volna a vár megtartása, hiszen az Muraköz védelmét erősítette. Bécsben viszont, ahol mindenek előtt Ausztria biztonságára tekintettek, nem jöhetett számításba. Hogy most már a támadás kérdéseiben pusztán taktikai szempontból Zrínyinek volt-e igaza, vagy a többi tábornoknak, igen nehéz eldönteni. Az kétségtelen, hogy a Zrínyi által javasolt ellentámadás – amely megmenthette volna a várat – nehézségei nagyok voltak. Viszont a háborúban semmi sem könnyű, és felmerül a kérdés: ha Graz vagy Bécs biztonságáról lett volna szó, vajon akkor sem kockáztatták volna meg a támadást? Másrészt nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a háborúban aligha van fontosabb dolog az aktivitásnál. Zrínyi egész életében ennek volt a híve, és eredményei őt igazolták. (…) Végezetül az sincs kizárva, hogy az Udvar a várat már csak azért sem akarta megvédeni, mivel elhatározott szándéka volt, hogy a békét megköti a törökkel. Annak egyik előfeltétele pedig – tudjuk – a vár lerombolása volt."