- 1526-Hadikrónika
- 1527-Hadikrónika
- 1528-Hadikrónika
- Korabeli Krónika
- Korabeli Krónika2
- A csata helyszíne
- A csata leírásai
- Magyarország
- Magyar sereg
- Magyar főurak
- Törökország
- Szulejmán
- Diplomácia
- Cikkek
- Írások
- Versek
- Könyvek
- Regények
- Festmények
- Animációk
- Filmek, előadások
- Megemlékező beszédek
- II. Mohácsi csata
- Galériák
- Látnivalók
- Históriás énekek
- Csatatér kutatók
- Linkek
- Deutsch
- English
- Turkish
- Honlap statisztika
1683 - Selyemzsinór
mohacsicsata, 2013, február 8 - 21:14
mohacsicsata, 2012, január 13 - 22:52
1683. december 25-én magas rangú török tisztekből álló küldöttség érkezett Sztambulból Nándorfehérvárra, ahol az elmúlt 1683-as nagy Bécs elleni támadás vezetője, Kara Musztafa pasa, nagyvezér tartózkodott. Semmi egyebet nem hoztak magukkal mást, mint a szultán "kegyét" és kitüntetését azért a hatalmas vereségért, amelyet Bécs alatt szenvedett el, s amely aztán lavinaként indította el azt a hosszú háborúskodást, amely végül a török uralom végét jelentette Magyarországon.
Ez a "kegy" és "kitüntetés" pedig a selyemzsinór volt. A kivégzés a következőként ment végbe: a küldöttség vezetője, egy magas rangú janicsár tiszt felolvasta a szultán levelét, amelyben írva volt, hogy Kara Musztafa bűnös a háborúság felidézésében, a Bécs alatti szép török hadsereg és tábor elvesztésében, a magyarországi török vilajetek helyőrségeinek elvesztésében... A nagyvezér pontosan tudta, hogy mi vár rá. Ezek után elmondta válaszát, amelyben élete és harcai elsorolása mellett végül megjegyezte, hogy nyugodtan tér Allah-hoz a Paradicsomba. Átvette a janicsár tiszttől a megfojtására küldött selyemzsinórt, aztán imádkozott. Eztán két hóhér a zsinórt a nyakára helyezte és megfojtották az addig élet-halál ura nagyvezért. A holttestnek fejét vették és egy bársonytarisznyába tették és azt útnak indították a Portára. A halott nagyvezér csonka holttestét megnyúzták, bőrét gyapottal tömték ki és elrettentésül a város kapuja fölé függesztették.
forrás: Szerecz Miklós: Vitézség tüköri Zrínyitől Rákócziig