3 - A hermészi attitűd megtestesülése. In Memoriam Kiss Béla

A hermészi attitűd megtestesülése. In Memoriam Kiss Béla

Pillantsunk vissza az ókorba, a hellén mitológiába, melynek egyik istene Hermész. Ő az aki az Odüsszeiában, mint angeloszként, hírnököt jelenik meg. A hellén istenek hírnöke, szóvivője, a nyelv és a szó mestere: tolmács, fordító, szövegmagyarázó. 

Szárnyalónak ábrázolták, akinek baljában ott volt egy hírnökbot, szárnyas kalapja volt és saruján két-két szárny segítette az istenek hírnökét a gyorsaságban. Ő volt az istenek és emberek közötti kapcsolat fenntartója. Homérosz szerint: „kitűnt leleményes eszével” (Iliász. 20, 35). A híreszteléshez, meggyőzéshez szükség van rá. Repíti a híreket. Szárnyal! Mint azt Kiss Béla helytörténész, tanár, csatakutató tette. Ő a hermészi-attitűd egyik megtestesítője.

Kiss Bélát úgy a iskolában, ahol tanított, tanulók, mind a Mohácsi-síkságon, az emlékezethelyen és a filmek forgatásán felnőtt érdeklődők vették körül. Ő pedig felismert, magyarázott, mesélt. Tudósított, hírnökölt minden mozzanatról ami a mohácsi csatával, s Moháccsal kapcsolatos. Mindezt egész testével tette. Magára (beszéddel, arccal és gesztikulációval) vonzotta az őt körülállók érdeklődők tekintetét s figyelmét. Kifejező volt! Akkor is, ha azok néha néhány pillanatra kiszakadtak „szusszanni egyet” az ismeretáradatból. A fenomenológiai gondolkodás segíthet ennek megértésében, mely szerint „A kifejezés áthatja életünket: nemcsak hogy folyamatosan kifejezünk valamit és mások is számunkra, de gyakran meg is vitatjuk, hogy mit fejeztünk ki és mit nem. … A kifejezés mindig testi.” (forrás: Rónai) Nemcsak a beszéd, de minden mozdulatunk, porcikánk és megjelenésünk kifejező. Kiss Béla kifejező, „hírnöki ember”, az isteni Hermésszel rokon alkat volt. Helytörténész elődei és utódai között nem találunk hozzá hasonlót.

Míg helyi (mohácsi) elődei: Brand Ede, Ete János, Fölker József, Horváth Kázmér, s mások mohácsi kiadványokban illetve baranyai (Dunántúl), vármegye járási (Mohács és Vidéke) és helyi (Mohácsi Hírlap) napilapokban publikáltak. Időnként – többnyire augusztus 29.-e előtt vagy után – a csatával kapcsolatosan. Kiss Béla a 40 éves munkássága során szinte folyamatosan hírnökölt, tudósított. A hermészi attitűd mozgatta, az munkált benne. Ekként rendszeresen hírt és magyarázatot adott a csatakutatásról „a legújabb kutatások tükrében” alcímmel. Egyrészt a füzetkönyvekben, melynek kiadását helyi értelmiségiek (Dr. Faludy Sándor, Szántó Dezső, Kuti István és mások) pénzügyileg is támogattak. Szántó Konrád gimnáziumi, majd főiskolai tanár, pedig tanácsaival segítette. Volt okuk rá! Mert felismerték és elismerték a helytörténész-hírnököt, mint helytörténészt, csatakutatót, tanárt s kisvárosi patriótát. Másrészt tudósított a Dunántúli Naplóban, a Baranya Megyei Helytörténetben (Szita László támogatásával) illetve a Janus Pannonius társaság kiadványokban. A hírnök tudósításai elérhetők a világhálón ma is. Itt is, meg ott is. Több helyen!

Harmadrészt hírt és magyarázatot adott a kisvárosba illetve a csatatérre látogató utazóknak, érdeklődőknek. Sokan körülvették, figyeltek, kérdezték. Mert figyelmet, érdeklődést tudott teremteni a témának s magának. Ez is egy hermészi attitűd a több közül. (tudhatjuk: Hermész nyelvteremtő isten volt a mitológiában)

Híresztelése, hírmagyarázata, tekintete országhatáron túlra szárnyalt. Ezen hermészi attitűd sem elődeire, sem kortársaira nem volt jellemző. Tréfásan azt mondom: Kiss Béla szeretett szárnyalni, tudósítani, magyarázni. (Ne feledjük, hogy nem csupán helytörténész kutató, de történelemtanár is volt!) A kisváros és Kiss Béla neve messzire hangzott. Eljutott néhány európai országba és a tengerentúlon Kanadába. Akkor, amikor elgondolni-elképzelni sem tudtuk még azt, amit ma elektronikus világhálóként ismerünk és használunk. Ma az Internet segítségével híresztelünk, magyarázunk, közlünk. Jelen időben mi, őróla! Ekként Kiss Béla munkásságáról, jelentőségéről, karakteréről. 

Munkásságának egyik aspektusa

Idézem: „Kronológiai összesítés munkásságomról – melyet a Mohácsi Csatával [sic!] kapcsolatban végeztem – egyben útmutatás, hogy hol találhatók az adataim a jövendő kutatók számára. A sok film, TV-, rádióriport, újságcikk, tanulmány és kiadvány közül egyet kiemelek: 1990-ben az Amsterdami TV-nek „Az álarcos hölgy Magyarországi Mária 1505-1558” című film Mohácson forgatott felvételeihez nyújtottam segítséget. Ennek leírását és az általuk kiadott ismertetőket magyar, angol és német nyelven a későbbiekben közreadom. 

1969 Svéd TV Peter Nestler, operatőr rendező: „Felfelé a Dunán” c. filmben a Mohácsi Csatateret [sic!] mutattam be.

1972 – 1978 a Baranya Megyei Művelődés számaiban gyűjtéseimet közölték

1972-től több cikkem jelent meg a Narodne Novine délszláv újságban

1975 Német és osztrák TV-nek segítettem

1976 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. Csatatéri kutatások. 

(E művemet számos ország levéltárába elküldték.)

1976 MAFILM: Mohácsi Csatatér [sic!] bemutatása.

1978 A Mohácsi Csata [sic!] (Baranya Megyei Népművelési Tanácsadó)” …….

Nem sorolom tovább, mert hosszú lista. +1 oldalnyi hírnöki-tudósítói tevékenységet a könyv részletezi: Kiss Béla: „A Mohácsi Csata”, Mohács Város Önkormányzat, 1996, 127-128. old. 

Munkásságának másik aspektusa

A hermészi attitűd és a Kiss Béla alkat rokon. Hasonló. Az isteni Hermész általa testesült meg a csataközeli kisvárosban. Nem csupán a hírvivői tettekben, de lelkületében is. Körbejárva, sokoldalúan feltárva, odajutva, érthető meg a hermészi hasonlóság. Annak minden tényezője, része, árnyalata. Ezt jól tudják azok, akik közel voltak hozzá. Írt, olvasott, rajzolt/rajzoltatott, tájékoztatott, fordított, hírekkel szárnyalt. Tudósított helyi, járási és megyei újságokban, szakfolyóiratokban. Soroljunk fel néhányat a pécsi Csorba Győző Könyvtár - Tudásközpont katalógusából. Idézem:

„Művelődési Tájékoztató. - (1964. jún.)"Munkamegosztás" honismereti szakkörünkben

Baranyai Művelődés. - (1973. ápr.) Mesél Mohács múltja (tört. a szabadságharc idejéből)

Baranyai Művelődés. - (1976.) A magyar naszádok és a török hajóhad a mohácsi csatában

Baranyai Művelődés. - (1978.) Délszláv lakosok segítése a mohácsi csatatér kutatásába

Mohácsi Hírlap. - (1993. márc. 6.) A törökkori vár kutatása

Mohácsi Hírlap. - (1993. okt. 30.) Érdekességek Dunaszekcső nevezetességeiről

Mohácsi Hírlap. - (1994. febr. 12.) Busólegenda és valóság

Mohácsi Hírlap. - (1997. júl. 19.) Professzorok Mohácson” ……

Mint látjuk sokoldalú és sokszínű tudósítások. Jó lenne egyben látni-olvasni az egészet. Közös (elektronikus könyvtár) platformon szkennelt változatban. A könyvek, kiadványok hálózatos elérhetősége rohamosan fejlődik a világon. A könyv digitizáló eszközök kifizethetők. Elgondolkodhatunk azon is, milyen hasznos lett volna a hírnökök számára a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években, az elektronikus hálózat! (pl: az Internet és alkalmazásai: Mail, Linkedin, Google, Blog) Örömteli az is, hogy [’Kiss Béla’ tanár] szavakkal keresve 22.700 illetve [’Kiss Béla’,csata] szavakkal keresve 9.010 találatot ad a Google kereső. Tehát Kiss Béla teste nem is, de a szelleme él! Köztünk van. Szövegei, rajzai, fényképei elérhetők papíron! Tanulságosak! Úgy a tanulók, mint a kutatók számára. Hivatkoznak rá sokan a mai kutatók közül is. Jó kiindulópont számukra. (a következő fejezetben erről lesz szó részleteiben)

Összegzés

Kiss Béla – a nyelvi közvetítő − nem önmagának épített ismeretekből, tapasztalatokból tudást, hanem minden érdeklődői számára tette azt. A tudásszerzés, tudásgyarapítás, tudásmegosztás vágya-akarata vezérelte gondolkodását, minden tettét. A hermészi attitűd (értelmezés, fordítás, nyelvek, kultúrák, közvetítés, kalauzolás, tolmácsolás, stb) sorsában, önfeledtségében. Ki más tette volna más a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években?!

Lássuk mit gondol minderről egy hermeneuta. Hans-Georg Gadamer szerint: „A történeti hagyomány tapasztalata elvileg túlterjed azon, ami kutatható rajta. Nem csak abban az értelemben igaz vagy hamis, amelyről a történeti kritika dönt, hanem mindig olyan igazságot közvetít, amelyből részesednünk kell.” Részesednünk a történetkutatási eseményekből, a történeti viszonyok ismeretéből, a kollektív emlékezetből, a társas- és személyes tudásból. A megtörténtből és a meg-nem-történtből (például a vélekedésekből). A kutatók, az értelmezők, a hírnökök, a tudósítók, a fordítók, a közvetítők által. Ekként Kiss Béla helytörténész, csatakutató, tanár úr által! Is.

Szerző: Véry Zoltán, hermeneuta, c. egyetemi docens