5 - Olvasatok, értelmezések, hivatkozások. In Memoriam Kiss Béla

Olvasatok, értelmezések, hivatkozások. In Memoriam Kiss Béla

Rekonstruálni nem, csupán konstruálni lehet a múltat. A mindenkori jelen ismeretei és tapasztalatai függvényében. A történet-kutatót – ekként Kiss Bélát is – a kronologikus mellett a kairikus idő (élete ideje, annak pillanatai, ismeretei, tapasztalatai) egyaránt érdekelte. A megtörténtet (a múltat) olvasta, elgondolta, a jelenét pedig megélte. Ezért mondjuk azt, hogy minden történetkutató, értelmező és történetíró a jelen történetét írja a jelenben a múlt elgondolása közepette. Akkor, és nem máskor. Az idő elgondolása s tapasztalata bevezetést nyújt a hermeneutikai látásmódba. Az idő - hermeneutika pár magával vonz többféle szempontot, amikor a különböző olvasatok, értelemrétegek, értelmezések nem zárják ki egymást, mert verziók! A mohácsi csata Kiss Béla féle értelmezése kronológiailag a hatvanas- hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek olvasata, kutatása, értelmezése. A kairikus idő szerint pedig önmaga meggyőződése. A mohácsi csata huszadik századi változata! 

Ahogyan a KiB nagykönyvben a szerző maga jelzi ezt a horizontot: 1526 – 1996. Az olvasni és értelmezni való nem csak az írott-illusztrált könyveket, de a földben bújó és onnan „kiásott” értelemformákat (pl: leleteket és más archifaktokat) egyaránt lehet. Ebben volt élenjáró Papp László és Szűts József, akik bejárták sokszor a vélt (igaz és hamis) csataterepet. Sajnos csak részben találtak rá. A Mohácsi-síkság hallgat, a csata nyomait részben tárták fel. Eddig!

A mohácsi csata története a magyar történelem egy aporiája. Az aporia nehézség, mellyel a gondolkodás sem tud megbirkózni, de megszüntetni, abbahagyni sem tudja. Idézem: „Az aporia úttalanság, kiúttalanság valamely probléma feloldásához való eljutás lehetetlensége, mivel a gondolatmenetben ellentmondások lépnek fel, vagy a dologban magában, vagy a használt fogalmakban sem tud.”  A próbatétel során próbát teszünk, megpróbálunk, megkísérelünk valamit, egyfajta kísérletet hajtunk végre, arra törekedve, hogy hozzáférhetővé s megtapasztalhatóvá tegyünk valamit. Azonban amit megkísérelünk és ez által megtapasztalunk, az nem két különböző dolog, hanem egyek. A kísérletben benne lesz azzá, ami. A kísérlet ismeretszerzés. A disputa tárgya. Kiss Béla kísérletezett is. Erről tanúskodik az ezerkilencszázhetvenhatban a mohácsi csata 450. éves évfordulóján kiadott két kulcsírása – a történelemtudósok által is elismert, elfogadott – de kísérletként is megmutatkozó két szöveg és kép konstrukciója. Íme:

#1. Kiss Béla: Újabb adatok a mohácsi csatatér kutatásához. (részek: I. Mit tudunk földvárról?, II. A Borza. III. Puszu-kiliszeszi és a Szelszka-Bara). in: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve ’76. (Pécs, 1976, 371-390 o.)

#2. Kiss Béla: ll. Lajos halála. (részek: MIT TUDUNK II. LAJOS HALÁLÁRÓL?, HOL HALT MEG A KIRÁLY?, ORVOSI VÉLEMÉNYEK, A TEMETÉS) VIGILIA 1976 aug. szám. (Budapest, 507-512 o.)

Egyedi, sajátos kutatási munka, értelmezés kísérlet. Érdemes az olvasás során elmélyedni benne! Más kutatók (Farkas Gábor Farkas és mások) a mai napig meghivatkozzák Kiss Béla ezen írását. Igaz, vannak többen, akik ismerik és olvasták őt, de mégsem hivatkozzák meg pedig illene. Kiss Béla írásai, rajzai, térképei, történeti kísérletezései és azok értelmezése ma is kezekbe kerülnek. Olvasni, tanulmányozni. Nem csak szerte az elektronikus világhálózaton, hanem a megőrzés intézményes és privát helyein, a könyvespolcokon és gyűjteményekben. Lássuk mit történt kutatás terén 1996 után!

A XXI. századi kutatásban fordulat következett be. Megindult az elektronikus hálózat (internet) globális alkalmazása. 1992-ben jött létre az Internet Society, hogy központi szerepet töltsön be a szabványosítás, az oktatás, a hozzáférés területén. A email (egymás levélszintű elérése) után 1998-ban mindenki (aki azt akarta) hozzáférhetett és használhatta a Google nevű tartalomkeresőt. Az internet email, a web és a keresőmotor fordulatot jelentett a kutatómunkában is. Gyorsan, könnyen elérték egymást és kutatásaik szövegeit. Összekötődtek a diskurzusban, eszmecserében, kérdezésben. Ez a hálózatok kora! Nem lehet összehasonlítani a posta, a vezetékes távbeszélés illetve a XX. századi dokumentumkezelés korával. Mégis! A történet-feltárási, történet-értelmezési ismeretek s tapasztalatok – ha adott esetekben eltérők is – összeérnek. „A történész soha nem lép ki az időből.” – írja Bloch.

A mohácsi csata 500. éves emlékezetére (2026) többen kutatnak-értelmeznek, írnak, publikálnak, készülnek. Ma már többnyire csapatmunkában, értelmező közösségekben, kutatóintézetekben, költségkeret és/vagy kormányzati támogatás mellett. Megemlítek néhányat: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Janus Pannonius Múzeum Régészet, Pécsi Tudományegyetem Szentágothai J. Kutatóközpont, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtári Intézet, stb.

A XX. és a XXI. századi történet-kutatók, hadtörténészek, régészek, archíváriusok és kutatóműhelyek (függetlenek) körében van olyan, aki meghivatkozza (s van, aki nem, csupán sejteti) a korábbi történet-kutatókat, helytörténészeket, megfigyelőket, hírmondókat, mint amilyen a sokoldalú Kiss Béla volt. A következő évben azon dolgozom, hogy 2001 – 2023 között keletkezett írásos anyagokban az elődök hivatkozására leljek. Néhány már megvan.

A mohácsi csatával kapcsolatos XXI. századi könyvek, kiadványok:

B. Szabó János: A mohácsi csata, Corvina, Budapest, 2006

B. Szabó János (szerk.): MOHÁCS, Osiris, Budapest, 2006

B. Szabó János: Mohács - Régi kérdések, új válaszok, Hadtörténeti Intézet és Múzeum ( Line Design, Budapest, 2015

Farkas Gábor Farkas – Szebelédi Zsolt – Varga Bernadett: „Nekünk mégis Mohács kell...” - II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2016

Kasza Péter (szerk.): Caspar Ursinus Velius: Lajos király haláláról és magyarországi bukásáról

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – OSZK, Budapest, 2020

Pálffy Géza: A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A HABSBURG MONARCHIA A 16. SZÁZADBAN (Magyar történelmi emlékek ÉRTEKEZÉSEK c. sorozat. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2016

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2010

B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas: Örök Mohács - Szövegek és értelmezések

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2020

Fodor Pál és Varga Szabolcs (szerk.): Több mint egy csata: Mohács - Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2019

Fodor Pál és Varga Szabolcs (szerk.): Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2020

Pap Norbert (szerk.): Mordortól Mohácsig - A mohácsi csatatáj történeti földrajzi kutatása

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2020

B. Szabó János és Fodor Pál (szerk.): Új korszak határán - Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2022

Haramza Márk – Kovaliczky Gergely – Bertók Gábor – Simon Béla – Galambos István – Türk Attila (szerk.): Eke mentén, csata nyomában. A mohácsi csata kutatásának legújabb eredményei, Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2020 illetve (A PPKE BTK Régészettudományi Intézetének kiadványai)

Haramza Márk – Szabó Máté: Mohács 500 csatatér kutatási program (Mohács 500 Battlefield Research Project), www.academia.edu

Botlik Richárd - Illik Péter: A mohácsi csata (1526) másképpen. A nagy temető?

Unicus kiadó, 2018

ILLIK PÉTER: A MOHÁCS-KÓD /A CSATAVESZTÉS A MAGYAR KÖZTUDATBAN

Unicus Műhely, 2015

Nagy Kálmán – Hancz Erika: Az oszmán kori Mohács, Szülőföld Könyvkiadó Kft., 2016

Kőnig Frigyes – Pánya István A mohácsi török palánkvár. www.academia.edu

Idővel kialakul majd – a nyelvészethez értők segítségével – a mohácsi csata szövegkorpusza, mely minden csatával kapcsolatos könyvet, irományt, képet, fényképet, videót és azokhoz fűzött annotációt tartalmazni fog. Hasonló módon, mint a Magyar Nemzeti Szövegtár vagy a Magyar Antikvakorpusz és a Margit-legenda. Néhányat említek csupán a több közül. Alapja lesz a keresésnek, az elemzésnek, az értékelésnek és az összehasonlításnak, melyben szövegesen egymásra talál(hat)nak korok, időszakok, kapcsolatok. A személyesen soha sem találkozott fürkészek nyelvhasználata és szemlélete. A történelemtanár és helytörténész Kiss Béla a mindenkori ’mohácsi csata szövegkorpusz’ része! A szöveg mindörökké marad, csupán a test porlódik!⁃

szerző: Véry Zoltán, hermeneuta, c. egyetemi docens