6 - Képek szövegbe ágyazva. In Memoriam Kiss Béla

Képek szövegbe ágyazva. In Memoriam Kiss Béla

A hermeneutika szövegek és képek értelmezése. Megértésre akkor jutunk, ha ez a két horizont (szöveg és kép) „összeolvad” bennünk. A hetvenes-nyolcvanas évek történészei (kik nagyrészt hadtörténészek voltak) nem figyeltek igazán a történelmi műalkotásokra. Sem a szerzőkre, sem magukra a képekre. A történészt a kronológiai idő és a történet érdekli. Kiss Béla helytörténész  – ha nem is mindent képet, ami adódik – beemelt a szövegterébe (lásd: 1996-os könyvét). Szöveg és kép összehangolódik, de formailag – a korabeli tördelés és a nyomtatás miatt – nem úgy sikerült, mint sikerülhetett volna. Itt emeljük ki, hogy a kép fogalma sokoldalú, sokféle és összetett. Megkülönböztetjük pl. a „kép” (picture) és a „képmás” (image) kifejezést. A kép-képmás megkülönböztetés az olvasó-befogadó szemléletét is meghatározza, ezért kerültek a szövegbe, nem pedig a mellékletbe. 

Kiss Béla helytörténész/történelemtanár az 1996-ban megjelent „nagykönyvét” gazdag képanyaggal illusztrálta. Fényképeket, térképeket, rézmetszeteket, rézkarcokat és festményeket illesztett a szövegterébe. Sajnálom, hogy sok esetben kicsinyítve jelennek meg s ágyazódnak be ezek a kép- és képmás komponensek. Főleg a festményekre gondolok, mert többnyire kopottak, színtelenek, szürkeárnyalat mentesek. Egy képszerkesztő/tördelő sokat segíthetett volna a nyomdai előállítás előtt. A lényeges azonban az, hogy illusztrált a könyv! A korabeli illetve a később készült festmények közül: Brandenburg György, I. Miksa császár, I. Ferdinánd, Szapolyai János, X. Leó pápa, V. Károly császár, II. Lajos és felesége Mária királyné portréját illetve Dorffmaister István csatafestményeit és annak másolatait emeltük ki ezúttal. Kerültük azokat a képeket, melyek hamis képet mutatnak (bár tárgyilag valósak). Pl: Székely Bertalan: II. Lajos tetemének megtalálása és Orlai Petrich Soma: A Mohácsnál elesett II. Lajos király teteme c. festményeket, melyek az adott festőművész képzeletvilágához tartoznak. 

Dorffmaister István (1729-1797) csataképvilága

Dorffmaister műveit a barokk kor, melyben élt, nem igazán értékelte. Más hatások érvényesültek, elterelődött műveiről a figyelem. A mohácsi csatával kapcsolatos képei azonban közismertek a mai napig. Egy évszázaddal később Borsos József (fotográfus és festő) másolt le több festményét. Egymás mellé helyezve bemutatom II. Lajost páncélos képét.

A bal oldali kép Borsos József: II. Lajos páncélos mása, 1838 (másolat! Dorffmaister István képe után). Elérhető a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokban. A jobb oldali kép: Dorffmaister István: II. Lajos festménye, 1787 körül. Elérhető a Kanizsai Dorottya Múzeumban Mohácson. Ezt az eredeti változatot ágyazta a szövegébe Kiss Béla. Figyeljük meg a kis különbségeket. Ilyen például a képfeliratozás, a fejtoll színe, a kard nyele és a páncél alsó fele. De még az arc is! A száj, a szem és a szemöldök. Borsos József képénél kifinomultabb másolat Grünwald I. –Handelmayer Gusztáv: II: Lajos litográfiája, amit Dorffmaister képe alapján készítettek. Mi az érzetem a Lajos arccal? Csupán csak az, hogy ez egy XVIII. században festett festői képzelet. Bár! Nincs kizárva, hogy ilyen is lehetett Lajos arca! Nem tudjuk.

Dorffmaister István: A mohácsi csata 1526-ban;

készült: 1787, helye: Mohács, Csatatéri emlékkápolna; (korábban a pécsi püspök nyaralójában őrizték)

Dorffmaister István: A nagyharsányi (korábbi nevén: II. mohácsi) csata 1687-ben;

készült: 1787, helye: Mohács, Csatatéri emlékkápolna.

Lajost a fegyverforgatás rejtelmeibe Brandenburgi György vezette be. Jagelló Lajos (majd II. Lajos) nemcsak kiváló vívó, hanem jó táncos volt, aki szerette a lakomákat és a vadászatokat, de főképp a kutyáit.

 H. Krell: Brandenburgi György őrgróf portréja, 1522 H. Krell: Mária királyné portréja, 1522

A festmény nem csupán művészi kifejezés, de könyvillusztráció is lehet. 

A könyvillusztráció egyszerű esetnek tűnik, de nem az. Nem a szöveg szemléltetése a lényege, nem azonos a falra akasztott faliképpel. A művészi élmény a szöveg mély megértéséhez, átéléséhez segíti az olvasót. Része a könyvnek. Kiss Béla helytörténész és történelemtanár az internet nélkül (abban az időben nem volt) rátalált azon festményekre, melyek egy olyan szöveg- és képteret formáltak az olvasó számára mely segíti a megértést. Az irodalomnak nincs szüksége illusztrációra, a történelmi leírásnak pedig szüksége van!

Újra- és újraolvasom a szöveget és a képeket. A tekintetem összeköti a kettőt. Kíváncsiság tölt el, vajon ezen történelmi karakterek milyenek lehettek mozgásban, beszélgetésben, ünneplésben, táncban, vadászatban, harcban és sok minden másban? Milyen volt az arcuk? Milyen volt Jagelló Lajos, majd II. Lajos arca, aki 20 évesen halt. Több XVI. századi kortárs festőművész másképp festette Lajost. Művészi portréi ma is elérhetők, összehasonlíthatók. Van köztük hamis, de többségük eredeti. Nem feltétlenül azok a műalkotások, melyek gyakran megjelennek előttünk. Azon dolgozom, hogy feltárjam a három Jagelló (László, Anna, Lajos) karakterét és arcát Kiss Béla fürkésző tekintetével.⁃

szerző: Véry Zoltán, hermeneuta, c. egyetemi docens