8. Politikai kompromisszumok

Hunyadi, bár magára maradt, mégis meg kellett kísérelje a Felvidék megtisztítását a csehektől. Giskra még Erzsébet adományából és kapitányi kinevezése alapján kezében tartotta a Felvidéket a bányavárosokban és ércbányáikkal együtt. 1445-ben a rendek őt is megválasztották a hét főkapitány egyikének. Mikor azonban az 1447. évi országgyűlés e kapitányságokat megszüntette, ő nem hajolt meg az ország akarata előtt, hanem magát továbbra is V. László kapitányának címezte. Így történt, hogy az 1442–44. évek török háborúi lefolyhattak, Várna, majd Rigómező bekövetkezhettek anélkül, hogy a magyar bányavárosok adói, a felvidéki pénzverők és kamarák jövedelmei, ez országrész vámjai, révei, harmincadai a török háborúhoz bármivel is hozzájárultak volna. A körmöci pénzverőben Giskra veretett pénzt V. László nevében, anélkül azonban, hogy neki ebből juttatott volna. A török ellen pedig a szendrői 1437. évi sikeres hadjárat óta, mikor Hunyadi oldalán harcolt, kétségtelen hadvezéri képességeit sem értékesítette. Hunyadi végre, mint ezt közvetve a pápának is bejelentette, 1449 őszén fegyverrel indult Giskra megfékezésére, de nem sok szerencsével. Még ez évben fegyverszünetről tárgyalnak, sőt arról is, hogy Giskra feleségül venné Hunyadi János egyik húgát. A háború azonban rövidesen megint kiújul és tart, mígnem 1450 március 28-án Mezőkövesden békét kötöttek, mely szerint Giskra megtartotta Kassát, Lőcsét, Eperjest, Bártfát, Körmöcbányát, Selmecet és Besztercebányát.

Most már elérkezettnek látta Hunyadi az időt arra is, hogy V. Lászlóhoz közeledjék, illetőleg hogy a Frigyessel megszakadt tárgyalásokat újra felvegye annálisinkább, mert a kétéves fegyverszünet már 1449 június 8-án lejárt. A közvetítést Cillei Ulrik vállalta, s Hunyadi előbb – nyilván Ujlaki biztatására – Garai Lászlóval is szövetkezett. Az 1450 június 17-én kötött szerződés szerint Garai, Ujlaki és Hunyadi testvérré és baráttá fogadták egymást és ígérték, hogy kiki a másikat mindenben megsegíti, ami egymás tisztségeit és jó állapotát illeti, abban egymást védeni és óvni fogják. Ezenkívül megfogadták, hogy közösen fognak mindenben intézkedni, ami László kiszabadítását és az országba való bevezetését illeti. Ha V. László uralma megvalósul, egymást el nem hagyják, hanem segítik egymást állásuk és hasznuk (honor et utilitas) érdekében, s már meglevő birtokaik megtartásában, nemkülönben még további birtokok szerzésében is.

Államférfiak részéről egészen sajátságos megnyilatkozás ez magánérdekű gondolkodásukról. De pártok szervezése, ligák nélkül mit sem lehetett volna kezdeni. A Hunyadi-Garai-Ujlaki-liga az országnak leghatalmasabb, leggazdagabb zászlósurait és nagybirtokosait egyesítette, kik már évek óta kezükben tartották a kormányt, hiszen az Alfonzkombináció is az ő művük volt. Most még családi kapcsolatokkal is szorosabbra fonták a hármuk közötti kapcsot. Hunyadi László eljegyezte Garai László leányát, Annát. Garai anyja viszont Cillei-leány lévén, Hunyadi így rokonságba kerülne Cilleivel, s ennek apósával, Brankoviccsal, sőt Garai és Cillei unokaöccsével, V. Lászlóval is. A rigómezei ütközet után ugyan Hunyadi Lászlónak Cillei Erzsébetet kellett volna feleségül vennie, azonban V. Miklós pápa Hunyadit e kikényszerített, fogságban tett – bár az országrendektől később megerősített – szerződés alól még 1450 áprilisában felmentette. A Cillei-Hunyadi-liga további kiépítése végett 1451 augusztusában Brankovics unokáját, Cillei Erzsébetet Hunyadi János ifjabb fiával, Mátyással jegyzik el, s így a Grai-Cillei-Ujlaki-Brankovics-Hunyadi-liga magába foglalta Giskra kivételével mindazokat, kiknek Magyarországon ekkortájt az események irányításába befolyásuk volt.

Hunyadi tehát belekapcsolódott a László kiszabadítására alakított Cillei-féle szövetségbe s hatévi tárgyalás és ellenségeskedés után, 1450 október 22-én végre Frigyessel is sikerült megegyezést kötnie, még pedig korábbi álláspontjának teljes vereségével. László tizennyolcéves koráig Frigyes gyámsága alatt marad. Ez őt magánál tartja és Bécsben nevelteti. Emellett magánál tartja a szentkoronát és a kezén levő összes magyar várakat, városokat, birtokokat is. Hunyadi csak azt érte el, amit már Alfonzzal szemben is kikötött magának: megmarad továbbra is kormányzónak és Frigyes segíti őt ellenségei ellen, ha pedig V. László eléri nagykorúságát, akkor Hunyadi meghallgatásával fog kormányozni. Csak Dévény határvárát adta át Frigyes, de ezt sem Hunyadinak, hanem Garai László nádornak, V. László nagybátyjának.

A Hunyadi-Garai-Cillei-liga és a Frigyessel kötött béke egyértelmű volt Hunyadi addigi politikájának vereségével. A nemzet szuverén királyválasztó jogát vitató párt feje kénytelen volt megalkudni a Habsburg-királyfi legitim örökösödésének eddig következetesen megtagadott gondolatával. Az uralkodói hatalmat eddig a rendek, az „ország” akaratából, a nemzeti közösség által reá átruházott hatáskörben gyakorolta a kormányzó, most a gyermekkirály gyámjától, mint törvényes és természetes urának képviselőjétől fogadott el felhatalmazást e hatalom további gyakorlására. Politikájának és kormányzati rendszerének eddig legelkeseredettebb ellenségeivel kötött, ha nem is őszinte fegyverbarátságot, de paktumos politikai szövetséget s e szövetség célja az új barátok régi célja volt: Utószülött László trónraültetése.

forrás