Bornemissza János

Bornemissza János

(megh. Pozsony, 1527. október k.) pozsonyi főispán, kincstartó, jegyző.

A feltételezések szerint jobbágyi sorból nőtte ki magát, Tolnáról származott. Mivel Mátyás király sokakat emelt ki ebből a sorból, ezért írni, olvasni tanulhatott, 1481-től négy évig Nagylucsei Orbán jegyzője volt, akinek révén a kincstár szolgálatába állt. 1487-től 1493-ig alkincstartó, 1492-től 1496-ig királyi familiáris, 1500-től 1504-ig kincstartó, majd húsz éven keresztül budai várnagy volt.

Noha a parasztoktól származott, 1514-ben harcolt Dózsa György ellen. Ő verte le Száleresi Ambrust.

Girolamo Balbit és Piso Jakabot váltva II. Ulászló halála előtt kevéssel II. Lajos nevelőjévé nevezték ki. Mellette a nevelést Brandenburgi György látta el. Bornemissza törekedett megfelelően oktatni és felnevelni a fiatal királyt, de rászakadtak az ország gondjai. A gátlástalan Brandenburgi György őrgróf pedig teljesen rossz irányba terelte Lajost. Bakócz Tamással, Szapolyai Jánossal, s Perényi Imrével ellentéte támadt, akik 1518-ban el akarták távolítani.

A mohácsi vész idején viselte a pozsonyi főispánságot. A csata után nem múlt el a Szapolyaival való ellentéte és ezért Mária királynéval Pozsonyba ment, s I. Ferdinánd mellé állt. A főherceg kiemelten fontosnak tartotta a megnyerését.

forrás

Buda