A "Fuggerek helytartója"

1525 tavaszán országgyűlést hívtak össze, ahol felszólalt a királyi kincstartó is, Fortunatus Imre, azaz Szerencsés Imre, ő volt az, aki az összeomlásig a Fuggerek helytartójaként irányította a királyi udvart és kezelte az állami bevételeket. Úgy tartották abban az időben, hogy Magyarország sorsa három hivatalnok kezébe van letéve: a kancelláréba, a kincstartóéba és a nádoréba. Mintegy három évtized alatt semmivé tette Mátyás hagytékát a Fortunátus-klikk, a Jeglló-udvar és Habsburg Mária királyné.

A Fuggerek hatalmára jellemző, hogy például ők tartották kezükben a római katolikus egyház által kibocsátott búcsúcédulák forgalmazását. Pénzügyi machinációk révén egész Európát a markukban tartották.

Városi zavargások törtek ki és követelte a nép, hogy "Ő Felsége égettesse el Szerencsés Imrét, a zsidóból lett keresztényt." A király börtönbe is vetette, de rövidesen szabadon engedte. Néhány nappal később Szerencsés, aki királyi és királynéi tanácsos volt, javaslatot tett a magyarországi rézkereskedelmet kézben tartó augsburgi Fugger-cég itteni itteni vagyona lefoglaltatására, ugyanis a kereskedelmi, a vám- és pénzverési monopóliumokat a Fuggerek tartották kézben. Az akció létrejött és ezzel igen népszerű emberré vált. Két hónappal később újabb,hatvani országgyűlés már azt kérte a királytól, hogy "adja a kincstartói hivatalt Szerencsés Imrének, mert óriási hasznot szerzett az országnak."

Bár kincstartó nem lehetett, az alkincstárnokságot vissza kapta, sokan őt okolják Mohács bekövetkezéséért. Az mindenesetre tény, hogy az ország elszegényedéséért kétségtelenül rendkívüli felelősség terheli, gondoljunk csak az 1508-1510 évek pusztító éhinségére, a pestisjárványokra, aztán önös anyagi érdekek érvényesítése mentén pártviszályok, polgárháború előidézésével a teljes anarchia állapotába sodorta az országot.

forrás: Lévai - Potó: Elátkozott királyaink