Gazdasági háttér

A Jagelló-kori uralkodó osztályt általában súlyosan elmarasztalják, hogy elherdálta az ország vagyonát, s ezzel a honvédelmet is aláásta. A jelek viszont azt mutatják, hogy az ország szinte már mátyás halálát követő napokban feneketlen anyagi csődbe jutott. Éppen a gazdaságiromlásnakez a hirtelen jelentkezéseteszi indokolttá a feltevést, hogy a gyökerek jóval mélyebbre nyúlnak.

A gazdasági romlás okát a gazdaságtörténet egyes kutatói egy különös ellentmondásbantalálták meg, amit a magyar bánya- és pénzveréstörténet kiváló művelője, Paulinyi Oszkár így foglal össze: "Gazdag ország, szegény nép." De miben volt gazdag ez az ország és hogy vált szegénnyé ettől a gazdaságtól?

Középkori konyha.

A középkori Magyarország szinte mindenben bővelkedett, így mezőgazdasági termelvényekben is. Egy ország gazdasága szempontjából a mezőgazdasági termelés adottságának előnyös volta önmagában véve természetesen nagyon is jó dolog, mindazonáltal magában hordozza azt a veszélyt, hogy a nemzetközi áruforgalomban állattal, borral és gabonával fizessen külföldi iparcikkekért. Ugyanazon munkabefektetés mellet azonban az ipari termelvények értéke általában magasabb, ilyen módon a mezőgazdasági cikkeket exportáló ország fizetési mérlege kedvezőtlenné válhat. Ugyanakkor a külföldi iparcikkek veszedelmes konkurenciát jelentettek a hazai ipar számára, aminek az ipar- és városfejlődés láthatja kárát. Nos, Magyarországon valamilyen ilyesfajta dolog következett be a XIV-XV. században.

Az igazi bajt azonban nem ez jelentette, hanem az ország nemesfémekben, elsősorban aranyban való egyedülálló gazdagsága. Ismeretes, hogy a középkori kereskedelem szinte egyedüli fizetőeszköze a nemefémből készült pénz volt, ami azt jelentette, hogy az egyre élénkebb és egyre nagyobb tömegű forgalom lebonyolításához mind több és több nemesfémre volt szükség. Az európai nemesfémtermelésazonban nem tudott lépést tartani a növekvő kereslettel, ennek következtében mindinkább növekedett az igény a magyarországi arany és ezüst iránt és egyre több nemesfémet vásárolt tőlünk Európa, iparcikkakkel fizetvén érte. Így azután az országnak a nemzetközi áruforgalomban a mezőgazdasági export nagy részaránya miatti egyébként sem kedvező helyzete most már egészen súlyossá vált, hiszen a nemesfémekérttermészetesen sokkal több iparcikkeket lehetett kapni.

Pénzverő műhely.

Ez a kedvezőtlen áruforgalmi mérleg végül is oda vezetett, hogy a magyarországi város- és polgárfejlődés rendkívüli módon lelassult... (...) Annyi bizonyos, hogy a korabeli városok vagyoni helyzetét tükröző adatokat nézve, a magyar városok szegénysége szembeötlő. (...) A magyarországi polgárság tőkeereje összehasonlíthatatlanul kisebb volt a nyugati polgárságénál. (...)

Ezt a belső gazdasági okokból eredő szegénységet fokozta a török háborúk iszonyatos terhe, olyan teher, melyet a nyugati országok lakói elképzelni sem tudtak. (...) A magyar államnak attól a pillanattól fogva, hogy a török megjelent a határain, irtózatos költséggel várakat kellett építenie, méghozzá egy 2.000 km-es hatr mentén. Ezekbe a várakba katonaságot kellett helyeznie, sőt ezenfelül is fenn kellett tartania bizonyos számú csapatot, mely aktív védelemmel egészítette ki a várakra alapozott merev védelmet. Hozzávetőleges számítások szerint a határvédelem évi fenntartása elvitte az ország rendes bevételeinek a túlnyomó részét, s ha a költségek ennél kevesebbet tettek ki, ez csak azt jelentette, hogy az őrségeket nem fizették, s a várak karbantartásáról nem gondoskodtak.

Úgy látszik, a vázolt két fajta szegényedési folyamat eredményeként Magyarország gazdasága a Jagelló-korban roppant össze. A honvédelem szempontjából a következnények mindenesetre katasztrófálisnak mondhatók. (...) A hadügyek Mátyás által kezdeményezett reformját le kellett venni a napirendről, ami azt jelentette, hogy a magyar hadviselés nem követhette a fejlődés európai útját. E reformhoz ugyanis sok pénz kellett, azt pedig egyedül a gazdag polgárságtól kaphatta meg az állam. Mátyás nem a magyarországi polgárság pénzéből tartotta fenn a zsoldosseregét, hanem a meghódított tartományok adójából, valamint - s ez példátlan volt! -  a parasztságra kivetett súlyos adóból.

Perjés Géza: Mohács