II. Lajos házasságkötése

1522. január 13-án lépett frigyre II. Lajos királyunk Habsburg Máriával, Kasztília infánsnőjével - Budán. A házaspár az utolsó királyi pár volt a történelmi Magyarország trónján a mohácsi katasztrófa előtt. Az esküvő időpontjában Lajos 16 éves volt, Mária 17 éves - az alig négy évig tartó, de az őszinte szerelmet nem nélkülöző frigyből nem születtek gyermekek. Az erélyes kezű Mária szilárdan kiállt fiatal férje mellett - a királyné a központi hatalmat, az uralkodó személyes tekintélyét igyekezett erősíteni, szemben a helyi oligarchák és a rendek törekvéseivel. Lajos 1526 augusztusában a mohácsi csatatéren esett el, özvegye - "Magyarországi Mária" élete végéig nem vetette le a gyászruhát -az akkori világ egyik leggazdagabb és felvilágosultabb tartománya, Németalföld főkormányzója volt közel negyedszázadon át - Spanyolországban hunyt el, 1558-ban.

1522 január 13-án - lépett frigyre harmadik - s egyben utolsó - Jagelló házbeli magyar uralkodónk, II. Lajos király Habsburg Mária osztrák főhercegnővel - alig hónapokkal azután, hogy Mária bátyja, Ferdinánd osztrák főherceg - Mohács után I. Ferdinánd magyar király, Szapolyai János ellenfele - feleségül vette Lajos nővérét, Annát: beteljesítve így a Bécsújhelyen, 1506-ban I. Miksa német-római császár és II. Ulászló magyar király által megkötött, s később megerősített házassági szerződést. De míg (Habsburg) Ferdinánd és magyarországi Anna házasságából 15 gyermek született, Lajos és Mária házassága gyermektelen maradt. Mohács (egyik ) tragédiája, hogy II. Lajos halála után nem maradt törvényes - magyar - trónörökös - nem első alkalommal az Árpád ház kihalását követő bő két évszázadban (magyar Anjouk, Luxemburgi ház, Hunyadiak ); - így ezen a jogcímen Habsburg Ferdinánd a magyar trón örököse, ill. a nádor által Pozsonyban összehívott országgyűlés választottja lett, szembeszállva az egy hónappal azelőtt Székesfehérvárott már megválasztott Szapolyai Jánossal - kit Ferdinánd egy év alatt kiszorított az országból. János király csak a mohácsi győző Szulejmán segítségével tudta biztosítani trónját - de immár csak a kettészakadt Magyar Királyság keleti felében - s haláláig, még 13 esztendeig. Ez a dinasztiák kora, melyben a Habsburg ház már bő két és félszáz éve megalapozta kontinentális befolyását (miután 1278-ban a dürnkruti csatában megszerezte az osztrák tartományokat s az azzal járó hercegi majd főhercegi címet, mely 1452-ben elvezetett az évszázadokig viselt német-római császári címig is); - s a birodalmak kora, melyben immár az egyenes ágú trónörökös nélkül maradt Magyarország területén ütközik meg (újra -és- újra) az akkor ismert világ jelentős részét birtokló ottomán török birodalom a Habsburggal - mely utóbbi területén - amerikai birtokait is bírva - akkoron "soha nem nyugodott le a nap". Ez volt a magyar újkor kezdete, Moháccsal kezdődően, - a törököt kiűző karlócai békén át folytatólag (1699) - a negyedik Habsburg trónfosztásig, 1921-ig, amikor a történelmi Magyar Királyság már megszűnt létezni - közel kereken négyszáz esztendővel Lajos király és Mária főhercegnő esküvője után. Kép: Ismeretlen festő Tiziano Vecellio után: II. Lajos, Szépművészeti múzeum, Budapest - és - Hans Krell: Habsburg Mária, Bayerische Staatsgemäldesammlungen, München