Ismertető

Mohács térsége Baranya megye keleti részén fekszik, északon a Geresdi-dombság, keleten a Duna változatos tája gazdagítja felszínét, nyugatról a Villányi-hegység övezi, délről pedig Horvátország a határszomszédja.

Az ország központja felől az 56. sz. úton át közelíthető meg. Az északról idelátogató a Duna magas partja mellett, a Szőlőhegy alatti kanyargós úton autózik. Itt a dombok átlag 30-70 méterre emelkednek ki a síkságból. A szőlővel borított oldalak pincéi, nyaralói kedvező benyomást nyújtanak az ideérkezőknek.

Az itt élő emberek közel 2000 év óta művelik a szőlőt. Ez az útvonal nagyjából megegyezik a régi római hadi úttal, mely az egykori világbirodalom határán kialakult védelmi vonal (limes) mentén épült fel. Az út a magyar középkorban is egyik legfontosabb összekötő kapocs volt az ország fővárosa és a déli területek között. Amikor a török elfoglalta az ország középső részét, majd felépítette az eszéki hadi hidat, az útnak nemzetközi jelentősége lett.

A rómaiak által kiépített védelmi vonalnak Mursa fölött igen fontos pontja volt Altinum (Kölked) és Lugio (Dunaszekcső).

A várostól északra - a városba vezető út és a Csele-patak kereszteződésében - áll a II. Lajos-emlékmű. A hagyomány szerint az 1526-os mohácsi csata után a nyári záportól megáradt Csele-patakban, ezen a helyen lelte halálát a király (II. Lajos kir. 1506-1526).

A király holttestéről, ill. annak megtalálásáról, körülményeiről tanulmány készült, Kiss Béla jóvoltából. Ennek megfelelően a király holttestét a Csele-patak mai dunai torkolatától kb. 50 méterre, tovább a Duna közepe felé, az akkor még a szárazföldhöz tartozó jelenleg víz borította területen találták meg. Ott ma egy kőhányás található (rámenni innen lehet: N46°01,756' E18° 41,112') , a helyszín ennek a kőhányásnak a végéhez van a legközelebb. (Alacsony és közepes vízállásnál fel lehet sétálni a kőhányásra.

Az emlékmű oromzatát oroszlánszobor díszíti, a király halálát ábrázoló domborműveket Kiss György szobrászművész készítette. Az eredeti emlékoszlopot 1864-ben állíttatta saját költségén Turcsányi Soma, volt 1848-as huszár főhadnagy a csatában elesettek emlékére. Mivel az emlékmű a maga idejében nem aratott sikert, 1897-ben újjáalakították. Kiss György, a neves szobrászművésszel készíttették el a bronzreliefet.

Szélesség N 46° 1,762'
Hosszúság E 18° 41,092'

forrás