Ismertető 2. (Kiss Béla)

A Mohácsi Csatatéri Kápolna

1816-ban épült meg a kálvária melletti kápolna. Makay György mohácsi plébános, (1767-1784) a tulajdonát képező kertet végrendeletileg utódainak hagyott azzal a föltétellel, hogy kötelesek minden esztendőben augusztus 29-én, a mohácsi csata évfordulóján gyász istentiszteletet tartani a csatatéren elesett hősök lelkiüdvéért.  Király József püspököt e cselekedet annyira meghatotta, hogy káplnát építetett. 

1817. március 01-én kelt alapítólevelében 3.000 forint tőkét helyezett el, hogy ennek kamatjövedelméből minden évben a vész évfordulóján, vagyis augusztus 29-én e kápolnában egy énekes mise, 12 kismise és 3 szónoklat magyar, német és horvát nyelventartassék. Az első énekes nagymisét 1817-ben Juranics Antal püspöki helynök tartotta. Az első szónoklatot pedig Aigl Pál, himesi plébános (német), Tomich Ferenc, valpói esperes-plébános (horvát) és Ujváry József, az egyházjog tanára (magyar) tartották. 

A kápolna mai formáját 1859-ben nyerte el, amikor is az első (1526), valamint a másodikmohácsi csata (1687), emlékére készítették. A tornyán a világ négy tája felé mutató kereszt alatt egy félhold látható, mely azt jelképezi, hogy a török mohamedánok felett mégis győzedelmeskedett a kereszténység.

1854-ben Girk György pécsi püspök a kápolna számára értékes ajándékot adott, mely eddig a mohácsi palotájában, (a mai gimnázium épülete) volt látható. Dorfmeister István híres bécsi festőművész két, hatalmas festményét, melyek az első (balra) és a második (jobbra) mohácsi csatát ábrázolták. (1783-ban készültek) E képek Európa-szerte ismertek voltak. 

Példaként egy érdekes esemény idézek. Olvastam Hans Christian Andersen, híres dán meseíró naplóját, aki 1841-ben gőzhajóval utazott felfelé a Dunán. Egy társasággal kiszállt a hajóból és eg akarta nézni azt a híres képet, mely "Szulejmán csatáját ábrázolja II. Lajossal". A kikötő messze eett a püspök palotájától. Andersen így visszatért a kikötőbe és betért a közeli borbélyüzletbe borotválkozni. Itt is látott a falon egy olcsó kis képet, mely két lebegő angyal között két összekulcsolt kezet ábrázolt, alatta e felírással: "A barátaimért!" Lejjebb két ökölbe szorított kéz, mely alatt ezt olvashattuk:"Az ellenségeimellen!" Ez is egy kép volt, de talán jellemzőbb a magyarokra, mint amit a püspök házban láthattak volna, - fejezi be a Mohácsról írt naplórészletét a híres író.

Tanítványaim segítségével, - kik közül egyikük a mohácsi újság kiváló szerkesztője napjainkban - sikerült megtalálnia a házat, melyben a borbélyüzlet volt, sőt a borbélymester nevét is kinyomoztuk. A ház a Sokacrévvel szemben volt, a mester neve pedig Hock János, aki a híres írót megborotválta.

Még néhány adat a Csatatéri Kápolnával kapcsolatban:

Tihanyi János, Mohács Belvárosi Rk. Plébánia kiváló, kutató, helytörténet író apátplébánosa, forrásmunkára nem hivatkozva, azt állítja, hogy e helyen, (most kálvária domb) ahol  a Csatatéri Kápolna áll, az első mohácsi csata után való napon, augusztus 30-án esett el 600 pécsi egyetemi hallgató és tanárai, mint utóvédek. Ekkor szűnt meg a híres pécsi kozépkori egyetem, melyet még Nagy Lajos királyunk alapított 1367-ben.

A kápolnában őrzik azt a két ágyút, melyet a török alóli felszabadító seregek hagytak Mohácson, amikor elvonultak Siklós felé. Bádeni Lajos, Lotharingiai Károly és Szavojai Jenő fővezérlete alatt tulajdonképpen négy ágyut hagytak városunkban a mai Szovjet Emlékmű helyén. (napjainkban a Milleneumi emlékmű található ezen a helyen-ST) A Dunán vert híd hídfőállásának védelmét szolgálták. Ezek a múlt század végén is ott voltak földbe süppedve. Idős Mohácsiak mesélték, hogy gyermekkorukban az ágyukmögé állva játszottak, "lövöldöztek, háborúsiztak". Az ágyuk közül egy a Mohácsi Múzeumba, egy Pécsre, kettő pedig a Csatatéri Kápolnába került. (jelenleg már csak egy ágyu található ott-ST) Ez utóbbiak közül egyiket minden évben a busók kerekekre szerelik, lövöldöznek vele a busólegenda "törökűzését" idézik. 

A kápolna ablakának üvegfestménye Haranghy Jenő terve alajpján készült, amely Kanizsay Dorottyát ábrázolja. 1928-ban Palka József készítette. 

A homlokzati főbejárat feletti felírás kronosztikon, mely a csatában elesett hősök emlékére készült kápolna építési évszámát tartalmazza:

SIt Vt PraeCo GlaDIs MohaCsIensIs =1859

Mohács, 1992. július hó 8-án.

Kiss Béla