Mitrovicei Vratislav Vencel viszontagságai

Alcím:

Melyeket ő a törökök fővárosában, Konstantinápolyban átélt, fogságba esvén elszenvedett, majd szerencsésen kiszabadulván az Úr 1595. esztendejében írásba foglalt

Egy tizenöt esztendős nemesifjú, Mitrovicei Vratislav Vencel, II. Rudolf német-római császár oratorának apródjaként követségbe indul II. Murád szultánhoz az ottomán portára a császár ajándékaival. Végigvonul a török dúlta Magyarországon, Szerbián és Bulgárián, és eljutván az oszmán birodalom fővárosába, Konstantinápolyba, ott megismeri a mohamedán világ szokásait, a törökök hétköznapjait. Árulás folytán a követség valamennyi tagjával együtt török fogságba kerül, egy ideig gályarab, majd három évig a hírhedt Feketetorony lakója. Keserves megpróbáltatások árán öt év múltán jut vissza hazájába, és 1599-ben megírja emlékiratait. Az immár tizenegy cseh kiadást megért útleírás, a XVI. századi cseh irodalom e különös remeke, megragadó tükre egy ifjú ember férfivá érésének, lebilincselő és megrázó olvasmány, melynek szerzője erkölcsi kötelességének tartotta, hogy az igazságról elfogulatlanul számoljon be: így látta ő, Mitrovicei Vratislav Vencel a török birodalmat. Az ellenséget és szomszédot.