- 1526-Hadikrónika
- 1527-Hadikrónika
- 1528-Hadikrónika
- Korabeli Krónika
- Korabeli Krónika2
- A csata helyszíne
- A csata leírásai
- Magyarország
- Magyar sereg
- Magyar főurak
- Törökország
- Szulejmán
- Diplomácia
- Cikkek
- Írások
- Versek
- Könyvek
- Regények
- Festmények
- Animációk
- Filmek, előadások
- Megemlékező beszédek
- II. Mohácsi csata
- Galériák
- Látnivalók
- Históriás énekek
- Csatatér kutatók
- Linkek
- Deutsch
- English
- Turkish
- Honlap statisztika
Pénzrontás
mohacsicsata, 2013, február 8 - 23:56
mohacsicsata, 2012, július 25 - 20:55
A magyar kormány többféle módon is megkísérelte, hogy az országon belül teremtse elő a hadakozáshoz szükséges pénzt, vagy annak legalábbis egy részét. Mint említettük, próbálkoztak a nemesség megadóztatásával, de bevezették a fogyasztási adót is. Mindezeknél hatásosabb rendszabálynak ígérkezett a pénzrontás és az egyházi kincsek igénybevétele.
A pénzrontást 1521-ben rendelték el, akkor, amikor Nándorfehérvár eleste után küszöbönállónak látszott a török nagy támadása. A pénzrontás akkor már Európa-szerte hosszú múltra tekintett vissza és bár igen kétélű fegyver volt, az adott pillanatban más eszköz nem kínálkozott. Az uralkodó osztályt elmarasztalni ezért nem is lehet, mint ahogy Hermann Zsuzsanna határozottan álítja: "A pénzrontás kényszermegoldás volt és az ország helyzete teljesen indokolta, hogy vezetői kényszermegoldáshoz folyamodjanak." A kincstár a pénzrontással mintegy 60.000 forint haszonra tett szert, amiből egy évre 2.000-2.500 zsoldost, fél évre ennek kétszeresét lehetett volna felfogadni. Magyarország hadi erejét 50-60.000 főnek véve, a többlet nem jelentéktelen.
Korabeli pénzverő műhely
A baj azonban ott volt, hogy ezt az egyszeri gyógyszernek szánt eszközt több éven át kellett alkalmazni, mert a török sem 1522-ben, sem 1523-ban nem támadott, hanemcsak 1526-ban. Addigra azonban (Hermann Zsuzsanna szavait idézve) "ez a rendszabály katasztrofális következnényekkel járt és 1526-ra oly mértékben szétzilálta az ország gazdaságát, olyan nyílttá tette és annyira elmélyítette a régóta lappangó és növekedő gazdasági és politikai válságot, hogy az állam szinte a török közreműködése nélkül is szétesni látszott." Egyébként az infláció oly mértéket öltött, hogy a katonaság nem akarta elfogadni a rossz pénzt.
Az egyházi kincsek igénybevételére -ban került sor. Valószínű, hogy az aranyból és ezüstből készült templomi kegytárgyak pénzzé verése jelentős segítséget jelentett volna, de a pápa erre vonatkozó engedélye igen későn érkezett meg, úgyhogy a kincsek jó részének összegyűjtésével elkéstek, s amit összegyűjtöttek, abból sem sikerült pénzt verni.
Perjés Gáza: Mohács