Thurzó Elek élete

Thurzó János (?) krakkói polgármester, körmöci kamarás – akinek bányavállalata és rézválasztó kohója [1] volt – és Beck Magdolna – Szatmári György unokahúga – fia. Elődei nyomán a bányaművelést kedvelte. 1521-ben már körmöci kamarai gróf és királyi főkomornokmester, majd királyi kincstárnok lett, 1525-ben pedig tárnokmester, végül országbíró.

Noha utóbb a bányák csáktornyai Ernusth János kezébe kerültek adomány- és zálogjogon, mindazonáltal a Thurzó család a Fuggerekkel együtt azokat haszonbérben tartotta régi gazdálkodási rendszerében. Thurzó 1523-ban kapta meg Mária királynétól Vöröskő várát (Pozsony megye), melyet azonban a Fuggereknek eladott. Mohács után még ő rendezte Mária menekülését az országból. János királyt mellőzve I. Ferdinánd mellé állt határozottan; tőle kapta 1527-ben a Szapolyaiak birtokaiból a Szepesi várat több mással együtt.

Az evangélikus vallás követője és Perényi Péter legbensőbb barátja, később apósa volt.

Meghalt 1543. január 25-én, Lőcsén temették el.

Első neje Szatmári Anna volt. Második nejétől – a Mohácsnál elesett felsőlendvai Széchy Tamás főispán özvegyétől – ormosdi Székely Magdolnától két leánya született. Margit nevű leánya Perényi Péter felesége lett.

forrás

Thurzó Elek síremléke