Vilajet

Vilajet (más írásmóddal vilájet), vagy ejálet, Beglerbégség, Pasalik az Oszmán Birodalom nagyobb területi egységeinek, tartományainak a neve a 16. századtól az első világháború utánig, a birodalom széthullásáig. Polgári és katonai vezetője a beglerbég, aki általában pasa (magyarul helytelenül basa is) rangú volt.

Az Oszmán Birodalom fennállásának első időszakában nem volt tartományi felosztás. A szultán hatalma erősen központosított volt. A városokban tovább élt a birodalom előtti időkből származó helyi kormányzat. Az első tartományi felosztás I. Szulejmán szultán (1529–1566) idejében történt. A tartományokat ejalet vagy vilajet néven ismerték. (Ejalet a mai Törökországban a szövetségi tartomány neve, vilajet vagy/pedig a tartományé.)

Eleinte csak két nagy tartomány létezett: Rumélia az Oszmán Birodalom európai része, illetve Anatólia vagyis Kis-Ázsia.

A vilajet kisebb területi egységekre, szandzsákokra tagolódott. A szandzsák élén a bég állt. A legalsó szinten a törvénykezési járás (kaza) és a községek (nahije) álltak papi-jogi irányításnak alávetve. Emellett a keresztény községeknek saját önkormányzataik és bíróságaik voltak.

I. Szulejmán idejében hat tartomány létezett, 1600. körül már 51, 1671-ben pedig 43. Ez a szám 1854-ben már 35-re csökkent, majd az 1867-es illetve az 1876-os reformok után 28 vilajet maradt.

A rendes tartományok mellett adófizetésre kötelezett országok is voltak:

    Krími Tatár Kánság
    Havasalföld
    Moldva
    Erdélyi Fejedelemség

A török megszállás alatt álló magyar területen 5 vilajet volt. Sorrendben:

1541 - Buda

1552 - Temesvár

1596 - Eger

1600 - Nagykanizsa

1660 - Várad

1663 - Érsekújvár

A legjelentősebb és a legnagyobb területű a budai vilajet volt.

Jelenleg 81 török tartomány van; ezek többnyire a tartományi székhely nevét viselik.

forrás