Vitéz hadnagy Hunyadi Jánosról

Vitéz hadnagy a vezérek tükréről, az etalonról - többször is – Hunyadi Jánosról…

 

Zrínyi Hunyadi Jánosról műveiben – a Vitéz hadnagyban is – többször megemlékezik, s őt mintegy etalonként állítja a kortársai elé…

 

Már a Vitéz hadnagy kezdetén – a második discursusban –, amikor a „szorgalmatosság”-ról, a vezér „fáradozásáról” és a „vigyázás”-ról szól, fontos példaként hozza elénk Hunyadi Jánost, kinek „vigyázását” azaz körültekintő és tapasztalt felkészültségét állítja szembe – a későbbiekben hosszabban tárgyalt mohácsi katasztrófával – Tomori Pál és II. Lajos király megfontolatlanságával:

„Hunyadi János (…) az melyet az én pennám soha elegendőül nem dicsérhet. Töröké nem volna-é most Magyarország, ha János vajda nem lett volna, és el is volna immár az te neved felejtve, ha Hunyadi szorgalmatossága nem serénykedett volna. Mi tartoztatta meg Murath császárt (II. Murád szultánt) azt a vitéz török fejedelmet, akit az ő vitézsége mennykőnek nevezett, hogy Magyarországot el ne foglalja és magáévá ne tegye, ha nem Hunyadi János szorgalmatossága és serénysége. Ő László királyunk elvesztése után (I. Ulászló király hősi halála a várnai csatában, 1444) annyit fáradott, annyit szorgoskodott, annyit mívelt, hogy a török császárnak nem volt más haszna a győzedelemben, hanem az, hogy ez világ előtt becsületet nyert magának egy hatalmas királynak veszedelmével. Nem kell számlálnom az ő hadait, mert telik a históriák az ő gondviselésével és szorgalmatosságával, elég azt mondanom, hogy minden vitéz embernek példája lehet. Másfelül nézzük meg a mi Lajos királyunkat (II. Lajost) a szorgalmatosság hova tette, hogy egy hínáros berekbe kellessék egy királynak veszni. Hiszen fabulához hasonló dolog ez, pedig nem fabula, hanem igaz. Hiszem esztelenség, hiszem gondatlanság volt sem a maga, sem a török erejét meg nem tudni, idején neki nem készülni, több segítséget meg nem várni, hanem egy Tomori Pál személyére, mint egy Istenre mindeneket bízni…”

 

A képen a pécsi Széchenyi téren álló Hunyadi János szobor, Pátzay Pál alkotása, 1956-ban avatták fel a "Hadak villáma" - török ellenfelei nevezték így - halálának 500. évfordulóján.

 

lásd. Vitéz hadnagy. In: Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Markó Árpád. hn. 2007. 106., 184-185.