1541 - Barbarossa pasa

A szultáni had Magyarország ellen vonul – s eközben parancs megy a „Rőtszakállú” kalózpasának...

1541. június 19-én indult meg Nagy Szulejmán szultán a török fősereggel – mozgósított előhadai ekkor már magyar területeken jártak – ötödik hadjáratára Magyarország ellen...

A szultáni had meglehetősen későn indult meg, s ennek a késlekedésnek az oka elsősorban a török-perzsa konfliktus kiújulásában keresendő. A szultán már Bulgáriában állt, mikor hírül vette, hogy a nagy ellenfelének tartott Habsburg uralkodó – akinek birodalmában soha sem nyugodott le a Nap – V. Károly német-római császár, spanyol és nápolyi király hadait az észak-afrikai Algír ellen küldte. A Földközi-tenger medencéjében ekkor már csak nem teljesen érvényesült a törökök fölénye, ha nem is közvetlenül, de vazallus kalóz-fejedelmeik által.

Ezek egyik leghíresebb-leghírhedtebb alakja Hajreddin „Barbarossa” kapudán-pasa volt, aki az észak-afrikai kikötőkből kiindulva állandó rettegésben tartotta nem csak az itáliai partokat és a szigeteket, de szinte az egész nyugati medencéjét a Mediterráneumnak.

Nagy Szulejmán szultán Filipopolisból adta parancsba Hajreddin Barbarosa pasának, hogy 80 hadihajójával (!) nyomban induljon Algírba és vegye fel a harcot a császári invázióval.