1556 - Zsoldoslázadás

„…a zsold elmaradása is bomlasztotta a katonai fegyelmet, elmondhatatlan kicsapongásra és züllésre adta fejét…”

1556 júliusának utolsó napjaiban történt, hogy a Babócsa alól elvonuló királyi hadak nyugati zsoldos katonái a fizetetlenségük miatt lázadozni kezdettek és a táborból ki-kijárva a Kanizsa környéki falvakat kezdették fosztogatni és pusztítani. Semmilyen katonai fegyelmet nem tartva prédáló hordává és csürhévé süllyedtek. A falvak egyszerű népe az első ijedelméből hamar magához tért, s védelmüket megszervezve ezen rendetlen és kóborló zsoldosokat megtámadva leöldösték. Forgách Ferenc krónikája minderről így számol be:

„Mikor a német katonaság Kanizsa környékén hosszasabban időzött, miközben az elfoglaltság hiánya is követelődzővé tette, meg a zsold elmaradása is bomlasztotta a katonai fegyelmet, elmondhatatlan kicsapongásra és züllésre adta fejét: a falvakban és a szőlőkben húszmérföldnyire is csapatosan kószáltak, a népet mindenfelé fosztogatták, ütötték-verték, jószágait ragadozták, sem korra, sem nemre nem voltak tekintettel, sőt a parasztoktól elhurcolt élelmet a táborba hordták és azzal kereskedtek. Az emberek végül már nem tűrték ezt a gyalázatot, hanem a hegyekben és az erdőkben maguk is összeverődtek, az út szorosokban meglesték a fegyveres katonákat, és amint szokás szerint zsákmánnyal megrakodva haladtak, üldözőbe vették, kifosztották, végül le is öldözték őket; sokukat úgy, ahogy voltak, fegyverestől fákra akasztották, és így álltak rajtuk bosszút az elszenvedett sérelmekért.”